ADHD és figyelem – miért tud a gyermek órákig elmélyülni abban, ami érdekli?
Frissítve: okt. 9.
Sok szülő számára nehezen érthető, hogyan lehet, hogy gyermeke hosszú ideig képes elmélyülten LEGO-zni, rajzolni, építeni vagy a kedvenc játékával foglalkozni, miközben a házi feladat, az öltözés vagy akár egy egyszerű kérés során néhány perc után elkalandozik a figyelme.
Ilyenkor könnyen megszületik a következtetés:
„Ha erre tud figyelni, akkor másra is tudna, ha igazán akarna.”
Az ADHD működésének megértéséhez azonban éppen ezt a gondolatot érdemes árnyalnunk.
ADHD és figyelem – nem egyszerűen figyelemhiány
Az ADHD – figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar – idegrendszeri fejlődéssel összefüggő állapot. A nevében szereplő „figyelemhiány” könnyen azt a benyomást keltheti, mintha az ADHD-val élő gyermek egyszerűen kevesebb figyelemmel rendelkezne.
A valóság ennél összetettebb.
A nehézség sok esetben nem pusztán abban jelenik meg, hogy a gyermek képes-e figyelni, hanem abban is, hogy mennyire tudja a figyelmét az adott helyzethez igazodva irányítani, fenntartani, áthelyezni és a zavaró ingerektől megvédeni.
A kutatások ezért az ADHD megértésében régóta kiemelt szerepet tulajdonítanak a végrehajtó működéseknek és az önszabályozásnak. Ugyanakkor nincs egyetlen olyan végrehajtó funkció vagy idegrendszeri eltérés, amely minden ADHD-val élő gyermek működését önmagában megmagyarázná.
Mik azok a végrehajtó funkciók?
A végrehajtó funkciókat elképzelhetjük úgy, mint azokat a magasabb szintű szabályozó folyamatokat, amelyek segítenek abban, hogy ne csak tudjuk, mit szeretnénk tenni, hanem képesek legyünk azt megtervezni és végrehajtani is.
Ide kapcsolódik többek között a munkamemória, a gátlás, a tervezés, a feladat elkezdése, a figyelem fenntartása és váltása, valamint saját viselkedésünk szabályozása. ADHD esetén ezek közül több területen is jelentkezhetnek nehézségek.
Ez a hétköznapokban például úgy jelenhet meg, hogy a gyermek:
tudja, hogy fel kellene öltöznie, mégsem jut végig önállóan a folyamaton;
elkezdi a feladatot, de közben valami más elvonja a figyelmét;
elfelejti a több lépésből álló instrukció egy részét;
nehezen kezd hozzá ahhoz, ami számára unalmas vagy nagy erőfeszítést kíván;
hirtelen reagál, mielőtt végiggondolná a következményeket;
nehezen vált át egyik tevékenységről a másikra;
vagy éppen nehezen hagyja abba azt, amiben nagyon elmélyült.
Ezért a „Figyelj már!” felszólítás sokszor kevés segítséget jelent. A gyermeknek nem feltétlenül az információ hiányzik arról, hogy figyelnie kellene – hanem maga a szabályozás jelenthet számára nehézséget.
Miért számít ennyit, hogy mennyire érdekes a feladat?
A figyelem nem elszigetelten működik. Szoros kapcsolatban áll többek között a motivációval, a jutalmazási folyamatokkal, az érzelmekkel, az éberségi állapottal és azzal is, mennyi erőfeszítést kíván tőlünk egy feladat.
Ez minden embernél így van, ADHD esetén azonban ezeknek a folyamatoknak a szabályozása eltérően működhet.
Ez segíthet megérteni azt a látszólagos ellentmondást, hogy ugyanaz a gyermek egy kevéssé érdekes feladat során nagyon könnyen elterelődik, miközben egy számára izgalmas tevékenységben hosszú időre elmélyülhet.
Ez nem azt jelenti, hogy az egyik helyzetben van ADHD-ja, a másikban pedig nincs.
És nem bizonyítja azt sem, hogy a kevésbé érdekes feladatnál egyszerűen „nem akar” figyelni.
A környezet és a feladat jellemzői jelentősen befolyásolhatják, hogy az adott pillanatban mennyire könnyű működtetni a szükséges figyelmi és végrehajtó folyamatokat.
Dopamin, noradrenalin – tényleg ezek állnak az ADHD mögött?
Az ADHD neurobiológiai hátterének magyarázatakor gyakran találkozhatunk a dopamin és a noradrenalin nevével.
Mindkét ingerületátvivő rendszer szerepet játszik többek között a figyelem, a motiváció, a jutalmazás és a végrehajtó működések szabályozásában.
Fontos azonban, hogy az ADHD-t ne egyszerűsítsük le „dopaminhiányra”.
Az ADHD hátterében összetett genetikai, fejlődési és neurobiológiai folyamatok állnak, és több egymással kapcsolatban álló agyi hálózat működését vizsgálják. A kutatások csoportszintű különbségeket találnak, de jelenleg nincs olyan agyi képalkotó vagy neuropszichológiai vizsgálat, amely önmagában alkalmas lenne az ADHD diagnosztizálására.
Mi az a hiperfókusz?
Sok ADHD-val élő gyermek és felnőtt képes bizonyos tevékenységekben nagyon intenzíven elmélyülni. A hétköznapi és szakmai szóhasználatban ezt gyakran hiperfókusznak nevezik.
Ilyenkor az ember annyira belemerülhet egy tevékenységbe, hogy kevésbé érzékeli a környezetét vagy az idő múlását, és nehézzé válhat a figyelem áthelyezése egy másik feladatra.
A hiperfókusz kutatása azonban még nem ad minden kérdésre egyértelmű választ. Nincs teljes szakmai egyetértés még a fogalom pontos meghatározásáról sem, és a jelenség nem kizárólag ADHD esetén fordul elő. Egyes vizsgálatok gyakoribb hiperfókuszról számoltak be magasabb ADHD-tünetek mellett, más kutatások viszont nem találtak egyértelmű különbséget ADHD-val élő és kontrollcsoportok között.
Ezért nem mondhatjuk azt, hogy:
„Ha hiperfókuszál, akkor ADHD-s.”
De azt sem, hogy:
„Ha órákig tud figyelni valamire, akkor nem lehet ADHD-s.”
Mit lát ebből a szülő?
A szülő elsősorban a viselkedést látja. Azt, hogy a gyermek az egyik helyzetben látszólag gond nélkül figyel, a másikban pedig többszöri felszólítás ellenére sem halad.
Éppen ezért fontos, hogy a viselkedés mögött megpróbáljuk felismerni a működést is.
Ahelyett, hogy kizárólag azt kérdeznénk:
„Miért nem figyel?”
érdemes azt is megvizsgálni:
„Mi nehezíti most a figyelmét, és mivel tudnám támogatni?”
Lehet, hogy túl hosszú a feladat. Lehet, hogy túl sok instrukciót kapott egyszerre. Lehet, hogy elfáradt. Túl sok zavaró inger veszi körül. Nem egyértelmű számára, hol kezdje. Vagy egyszerűen olyan nagy önszabályozási erőfeszítést kíván tőle a feladat, amelyhez több külső segítségre van szüksége.
Hogyan segíthetünk otthon?
Nem az a cél, hogy minden feladatot folyamatosan izgalmassá tegyünk. A gyermeknek fokozatosan meg kell tanulnia olyan helyzetekben is működni, amelyek kevésbé érdekesek számára.
Ehhez azonban kezdetben szüksége lehet külső kapaszkodókra.
Segíthet például, ha a hosszabb feladatot kisebb, átlátható lépésekre bontjuk. Rövid, egyértelmű instrukciókat adunk. Megmutatjuk, mi az első lépés. Vizuálisan is jelezzük a feladat sorrendjét. Csökkentjük a fölösleges zavaró ingereket. Beiktatunk megfelelő mozgásos szüneteket. Jelezzük előre a tevékenységváltást, és nem csak a hibákat, hanem az erőfeszítést és a sikeres önszabályozást is észrevesszük.
Egy gyermek számára hatalmas különbséget jelenthet, ha a környezete nem lustaságként vagy szándékos ellenkezésként értelmezi azt, ami számára valójában nehéz.
Nem azt kell megtanulnia, hogy „figyeljen jobban”
A cél ennél összetettebb. A gyermeknek fokozatosan azt kell megtanulnia, hogyan tudja saját figyelmét és viselkedését egyre eredményesebben szabályozni.
Ehhez szükség lehet a család, a pedagógusok és – a gyermek egyéni helyzetétől függően – különböző szakemberek együttműködésére is.
Gyógypedagógusként és mozgásfejlesztő szakemberként számomra ezért fontos, hogy ne csak azt nézzem, mit nem csinál meg a gyermek, hanem azt is, milyen képességek és szabályozási folyamatok állhatnak a viselkedése mögött.
Mert ha megértjük, miért nehéz számára egy helyzet, sokkal könnyebb megtalálnunk azt is, hogyan tudjuk jól támogatni benne.
Fontos: A cikk ismeretterjesztő céllal készült, nem helyettesíti az ADHD diagnosztikai vizsgálatát, illetve az egyéni orvosi, pszichológiai vagy gyógypedagógiai tanácsadást.
Kapcsolódó cikkek – Olvass tovább!
Fejlesztési lehetőségek a Moccantónál
Az állapotfelmérés segíthet átfogó képet kapni a gyermek egyensúlyáról, mozgáskoordinációjáról, testtudatáról, figyelméről és más kapcsolódó fejlődési területekről.
Játékos, fokozatosan felépített mozgásos feladatokkal támogatjuk többek között az egyensúlyt, a koordinációt, a testtudatot, a figyelmet és az önszabályozáshoz kapcsolódó képességeket.
Akkor lehet indokolt, ha a gyermeknek célzottabb, személyre szabott támogatásra van szüksége.
Ha bizonytalan vagy abban, hogy gyermeked figyelmi nehézségei igényel-e további támogatást, az állapotfelmérés segíthet tisztábban látni a következő lépést.
A kép elkészítésében mesterséges intelligencia is közreműködött.
Hozzászólások