„Hiába szólok neki.” „Mintha meg sem hallaná, amit mondok.” „Pontosan tudja, mit kérek tőle, mégsem csinálja.” „Csak akkor figyel, amikor ő akar.” Sok szülőben megfogalmazódnak ezek a mondatok. Különösen akkor, amikor egy óvodás gyermek újra és újra elkalandozik, félbehagyja a feladatot, máshoz nyúl, feláll, beszélni kezd, vagy egyszerűen úgy tűnik, mintha nem érdekelné, amit kérünk tőle. Ilyenkor könnyű arra gondolni: „Direkt csinálja.” Pedig nagyon sok esetben nem erről van

A szenzoros feldolgozási nehézség egyre gyakrabban kerül szóba kisgyermekes családokban. Sok szülőben felmerül a kérdés, hogyan segíthetjük szenzoros gyermekünket a mindennapokban, amikor azt tapasztalja, hogy gyermeke bizonyos hangokra, érintésekre, ruhákra, ételekre vagy mozgáshelyzetekre szokatlanul erősen reagál. A szenzoros feldolgozás azt jelenti, ahogyan az idegrendszerünk a külvilágból és a saját testünkből érkező érzékszervi információkat érzékeli, rendszerezi, értel

Az érzékszervi feldolgozás, az emlékezet, a sorrendiség és a mozgásos képességek szerepe az iskolai tanulásban Amikor egy gyermek megtanul olvasni és írni, sokkal összetettebb folyamat zajlik le, mint azt első pillantásra gondolnánk. Felnőttként természetesnek vesszük, hogy egy hallott szót le tudunk írni, egy leírt mondatot el tudunk olvasni, vagy a tábláról képesek vagyunk néhány sort lemásolni. Ezeket a tevékenységeket gyakran szinte automatikusan végezzük. A gyermeknek az

„Nem sikerült!”„Én ezt nem tudom!”„Nem akarom újra megpróbálni!” Sok gyermek számára a kudarc nagyon erős érzelmi élmény. Van, aki dühös lesz, van, aki sír, más inkább feladja vagy elkerüli azokat a helyzeteket, ahol hibázhat. A kudarctűrő képesség azt jelenti, hogy a gyermek képes elviselni azt a kellemetlen érzést, amikor valami nem sikerül elsőre, és idővel újra tud próbálkozni. Ez nem velünk született, kész tulajdonság. Fokozatosan fejlődik az önszabályozással, a tapaszta

„Most akarom!”„Nem bírok várni!”„Miért nem lehet azonnal?” Sok szülő ismeri ezeket a helyzeteket. A gyermek meglát valamit, szeretne valamit, vagy éppen nem akar abbahagyni egy számára kellemes tevékenységet – és ha nem kapja meg azonnal, amit szeretne, sír, dühös lesz, tiltakozik vagy teljesen kibillen. Ilyenkor gyakran mondjuk, hogy a gyermek türelmetlen. Valójában azonban ennél jóval összetettebb fejlődési folyamatról van szó. Az igénykésleltetés azt jelenti, hogy a gyerme

Sok szülő számára nehezen érthető, hogyan lehet, hogy gyermeke hosszú ideig képes elmélyülten LEGO-zni, rajzolni, építeni vagy a kedvenc játékával foglalkozni, miközben a házi feladat, az öltözés vagy akár egy egyszerű kérés során néhány perc után elkalandozik a figyelme. Ilyenkor könnyen megszületik a következtetés: „Ha erre tud figyelni, akkor másra is tudna, ha igazán akarna.” Az ADHD működésének megértéséhez azonban éppen ezt a gondolatot érdemes árnyalnunk. ADHD és figye

Amikor a gyermek idegrendszeri fejlődéséről beszélünk, gyakran kerül szóba a mozgás, az alvás, a játék, az érzékelés vagy a megfelelő környezet. A táplálkozásról azonban sokszor csak akkor kezdünk gondolkodni, amikor már valamilyen probléma jelentkezik. Pedig a fejlődő szervezetnek – így az agynak és az idegrendszernek is – folyamatosan szüksége van energiára és megfelelő tápanyagokra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy létezne egyetlen „agyfejlesztő” étel, különleges diéta vag

Gyógypedagógusként és mozgásfejlesztő szakemberként hosszú évek óta találkozom ADHD-val élő, vagy figyelmi, önszabályozási nehézségekkel küzdő gyermekekkel és családjaikkal. Az ADHD-val élő gyermekek nevelése sokszor egészen más kérdéseket hoz magával, mint amire szülőként előre fel lehet készülni. Miért tud a gyermek hosszú ideig elmélyülni valamiben, ami érdekli, miközben egy egyszerű hétköznapi feladatnál néhány perc után elveszíti a figyelmét? Miért felejti el újra és újr

Sok szülő megkönnyebbülten lélegzik fel, amikor a koraszülött intenzív osztályról hazatérve azt hallja: „Szépen fejlődik, jelenleg nincs szükség fejlesztésre.” És ez valóban lehet nagyon jó hír. A koraszülöttség önmagában nem jelenti azt, hogy egy gyermeknek biztosan fejlesztésre lesz szüksége. Ugyanakkor a koraszülött babák fejlődésének tudatos utánkövetése különösen fontos, mert bizonyos eltérések csak később, a fejlődés során válnak láthatóvá. A koraszülött babák fejlődése

Egyre több szülő számol be arról, hogy gyermeke hamar elfárad, nehezen terhelhető, délutánra szétesik a figyelme, vagy egy hosszabb óvodai, iskolai nap után már a legegyszerűbb helyzetek is nagy erőfeszítést kívánnak tőle. Ilyenkor könnyű arra gondolni, hogy a gyermek nem akar figyelni, nincs elég kitartása, vagy egyszerűen „elfáradt”. A háttér azonban ennél jóval összetettebb lehet. A gyermek idegrendszeri terhelhetőségét az alvás, a mozgás, a táplálkozás, az egészségi állap

A digitális eszközök ma már természetes részei a családok mindennapjainak. Telefon, tablet, televízió és számítógép veszi körül a gyermekeket, ezért nem az a reális kérdés, hogy teljesen ki tudjuk-e zárni a képernyőket az életükből. Sokkal fontosabb azt megvizsgálni: mikor, mennyit, milyen tartalmat és milyen körülmények között használ a gyermek – és mit szorít ki mindez a mindennapjaiból? A képernyő önmagában nem „ellenség”. A gyermek fejlődéséhez azonban olyan tapasztalatok

Amikor egy gyermek sírni, kiabálni kezd, földre veti magát, üt, rúg, vagy egyszerűen képtelen együttműködni, a szülő számára nagyon nehéz lehet eldönteni: Mi történik vele? Miért nem tud megnyugodni? Miért nem hallgat rám? A dühroham gyermekkorban a fejlődés természetes velejárója is lehet, hiszen az érzelmek szabályozásához szükséges képességek fokozatosan fejlődnek. Az érzelmek szabályozásához szükséges képességek ugyanis fokozatosan fejlődnek. Ugyanakkor nem minden dühkitö

A tanév során a gyerekek napjainak jelentős részét az óvoda, az iskola, a különórák és a mindennapi feladatok töltik ki. Nem csoda, hogy a nyári szünetet sokan nagyon várják. A vakáció azonban a szülőknek gyakran komoly szervezést is jelent. Hogyan töltsük meg tartalommal ezeket a heteket úgy, hogy jusson idő pihenésre, szabad játékra, mozgásra, közös családi élményekre – és közben a gyermek biztonságos környezetben legyen? Egy jól megválasztott nyári tábor ebben sokat segíth

A mozgás az agy fejlődésének kulcsa A gyermek fejlődése nem különálló területek egymás melletti sorozata. A mozgás, az érzékelés, a figyelem, az önszabályozás, a gondolkodás és a tanulás folyamatosan hatnak egymásra. Amikor egy kisgyermek kúszik, mászik, fut, ugrik, egyensúlyoz, labdázik vagy akadálypályán halad végig, nemcsak az izmait használja. Az idegrendszerének egyszerre kell érzékelnie a test helyzetét, feldolgoznia a környezetből érkező információkat, megterveznie a k

Mozgásfejlődés és beszédfejlődés: mit érdemes figyelni? A gyermek fejlődése nem különálló területek egymás melletti sorozata. A mozgás, az érzékelés, a figyelem, a társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlődése folyamatosan hat egymásra. Ez különösen jól megfigyelhető az első életévekben. Amikor egy kisgyermek megtanul felülni, mászni, járni vagy egyre ügyesebben használni a kezét, nemcsak új mozgásformát sajátít el. Új lehetőségeket kap arra is, hogy felfedezze a környezetét

A tájékozódás szerepe a gyermeki fejlődésben A térben való helyes, és biztonságos tájékozódás az egyik alappillére a mindennapokban való boldogulásnak, sőt, az alapkultúrtechnikák (írás, olvasás, és számolás) eredményes elsajátításának is. Gondoljunk csak bele: mind a hétköznapok, mind pedig az intézményes élet tele van helyhatározókkal. Hozd ide a sót a bors mellől! Ülj le a középső padsor harmadik székére! Vedd le a könyvet a legalsó polcról! A „b” betű pocakja jobbra van!

Az emberi agy fejlődése már a magzati életben elkezdődik, és hosszú éveken keresztül folytatódik. Születéskor az idegrendszer még korántsem tekinthető „késznek”: az agy szerkezete és működése a genetikai adottságok, a testi érés és a gyermek tapasztalatainak folyamatos kölcsönhatásában formálódik. Az agy fejlődése kora gyermekkorban különösen intenzív folyamat, ezért az első életévek ebből a szempontból kiemelt jelentőségűek. A gyermek lát, hall, tapint, mozog, kapcsolatot te

Mikor kezdheti meg a gyermek az iskolát? A jelenlegi szabályozás szerint a gyermek abban az évben válik tankötelessé, amelynek augusztus 31. napjáig betölti a hatodik életévét. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek fejlettsége indokolja, a jogszabályban meghatározott eljárás alapján további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. Az életkor azonban önmagában nem mutatja meg, hogy a gyermek az iskolai élet kihívásaira minde

A mozgás, az érzékelés és a környezetből érkező tapasztalatok fontos szerepet töltenek be a gyermek fejlődésében. A szenzomotoros mozgásfejlesztés során olyan játékos mozgásos helyzeteket és feladatokat alkalmazok, amelyekben a gyermek egyszerre használja a testét, érzékszerveit, figyelmét és gondolkodását. A csoportos foglalkozásokon a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és egyéni szükségleteihez igazodó mozgásos feladatokkal dolgozunk. Mit jelent az, hogy szenzomo

A szabadtéri játékok gyermekeknek nemcsak örömteli időtöltést jelentenek, hanem változatos mozgásos és érzékelési tapasztalatokat is biztosítanak. A gyermekek számára a mozgás nem egyszerűen testedzés. Futás, ugrás, mászás, egyensúlyozás vagy labdázás közben folyamatosan érzékelik saját testük helyzetét, alkalmazkodnak a környezethez, tervezik és korrigálják mozgásaikat. A változatos mozgásos tapasztalatok a motoros fejlődés mellett számos olyan folyamatot is igénybe vesznek,