Mi szükséges az olvasás és írás megtanulásához?
Frissítve: 4 nappal ezelőtt
Az érzékszervi feldolgozás, az emlékezet, a sorrendiség és a mozgásos képességek szerepe az iskolai tanulásban
Amikor egy gyermek megtanul olvasni és írni, sokkal összetettebb folyamat zajlik le, mint azt első pillantásra gondolnánk.
Felnőttként természetesnek vesszük, hogy egy hallott szót le tudunk írni, egy leírt mondatot el tudunk olvasni, vagy a tábláról képesek vagyunk néhány sort lemásolni. Ezeket a tevékenységeket gyakran szinte automatikusan végezzük.
A gyermeknek azonban mindezt lépésről lépésre meg kell tanulnia.
Az olvasás és írás elsajátításához nem elegendő a betűk ismerete vagy a megfelelő ceruzafogás. Szükség van a látási és hallási információk pontos feldolgozására, a figyelem és az emlékezet működésére, a sorrendiség felismerésére, a térbeli tájékozódásra, valamint a finommozgások megfelelő szabályozására.
Ezek a képességek nem egymástól függetlenül működnek, hanem folyamatosan együttműködnek a tanulás során.
A látási és hallási feldolgozás jelentősége
Az iskolai tanulás szempontjából különösen fontos, hogy a gyermek a beérkező érzékszervi információkat pontosan észlelje, megkülönböztesse és értelmezze.
A vizuális észlelés területén jelentős szerepet tölt be például az alak-háttér megkülönböztetés, amely segíti a gyermeket abban, hogy a számára fontos információkat kiemelje a látott környezetből.
Ugyancsak fontos a vizuális differenciálás, vagyis a hasonló alakzatok, formák, később pedig a betűk közötti különbségek felismerése.
A vizuális emlékezet lehetővé teszi a korábban látott formák, alakzatok és betűk felismerését, felidézését.
A hallási feldolgozás területén kiemelt jelentőségű a beszédhangok pontos észlelése és megkülönböztetése. A gyermeknek fel kell ismernie a hasonló hangzású beszédhangok közötti különbségeket.
Az olvasás és írás elsajátításában különösen fontos a fonológiai tudatosság, vagyis annak felismerése, hogy a beszéd szavakra, szótagokra és hangokra bontható, ezek pedig meghatározott sorrendben követik egymást.
A gyermek fokozatosan megtanulja a szavakat hangokra bontani, illetve az egymást követő hangokat összekapcsolni.
Ezek a készségek alapvető szerepet játszanak az olvasás és írás megtanulásában.
A hallási feldolgozás bizonyos nehézségei összefügghetnek az olvasási problémákkal, de fontos hangsúlyozni, hogy a diszlexia kialakulása nem vezethető vissza egyetlen érzékelési vagy észlelési eltérésre.
Hogyan lesz a hallott hangból leírt betű?
Gondoljunk bele, mi történik akkor, amikor a gyermek meghall egy beszédhangot, és azt le kell írnia!
Először pontosan fel kell ismernie és meg kell különböztetnie a hallott hangot a többi beszédhangtól.
Ezt követően a korábban megtanult ismeretei alapján össze kell kapcsolnia a megfelelő betűvel. Vagyis a hallási információhoz hozzá kell rendelnie a betű vizuális képét.
A következő lépésben emlékezetéből elő kell hívnia, hogyan néz ki az adott betű, majd azt is, milyen mozgássor szükséges a leírásához.
A gyermeknek tehát nemcsak a betű alakjára kell emlékeznie, hanem a korábban begyakorolt vonalvezetést is fel kell idéznie.
Végül a megfelelő mozgástervezés, szem-kéz koordináció és finommozgások segítségével le kell írnia a betűt a füzetébe.
Egyetlen betű leírása során tehát a hallási feldolgozás, a látási emlékezet, a tanult ismeretek előhívása és a mozgásos kivitelezés szorosan összekapcsolódik.
Az olvasás során hasonlóan összetett, de más irányú folyamat zajlik: a gyermek felismeri a látott betűket, összekapcsolja azokat a megfelelő beszédhangokkal, majd a hangok összeolvasásával jut el a szó felismeréséhez.
Ezek a folyamatok a gyakorlás és a tanulás során fokozatosan egyre gyorsabbá, pontosabbá és automatizáltabbá válnak.
A szerialitás és az emlékezet szerepe a tanulásban
Az olvasás és írás elsajátításához nem elegendő a beszédhangok pontos felismerése, a hozzájuk tartozó betűk felidézése és leírása.
Legalább ilyen fontos a szerialitás, vagyis a sorrendiség megfelelő működése.
A szerialitás lehetővé teszi, hogy a gyermek az egymást követő hangokat, mozgásokat, eseményeket és információkat meghatározott sorrendben észlelje, megjegyezze, majd szükség esetén ugyanabban a sorrendben felidézze.
Amikor egy gyermek egy hallott szót szeretne leírni, fel kell ismernie a szót alkotó beszédhangokat, meg kell őriznie azok sorrendjét, majd az egyes hangokhoz tartozó betűket megfelelő sorrendben kell leírnia.
Ha a betűk sorrendje megváltozik, előfordulhat, hogy egészen más jelentésű szót vagy értelmetlen betűsort kapunk.
A sorrendiség és az emlékezet működése tehát szorosan összefügg.
A gyermeknek nemcsak az egyes információkat kell megjegyeznie, hanem azok egymáshoz viszonyított sorrendjét is meg kell őriznie.
Ebben különösen fontos szerepet tölt be a munkamemória, amely segít a hallott vagy látott információkat rövid ideig megtartani és a feladat végrehajtása közben felhasználni.
A sorrendiség azonban nem kizárólag az olvasás és írás területén fontos.
Szerepet játszik a számsorok követésében, a számolási műveletek végrehajtásában, a több lépésből álló utasítások megértésében, valamint a mindennapi tevékenységek megfelelő sorrendben történő kivitelezésében is.
A szerialitás fejlődésének támogatása ezért már óvodáskorban jelentős szerepet kaphat az iskolai tanulás megalapozásában.
Térbeli tájékozódás és relációs szókincs
Az olvasás és írás tanulásához a megfelelő térbeli tájékozódás is hozzájárul.
A magyar nyelvben balról jobbra olvasunk és írunk, a sorok pedig felülről lefelé követik egymást.
A gyermeknek meg kell tanulnia tájékozódni a papír síkjában, követnie kell az olvasás és írás irányát, és meg kell értenie a térbeli viszonyokat kifejező szavakat.
Gondoljunk az olyan iskolai utasításokra, mint:
„Tedd a ceruzádat a füzeted bal felső sarkába!”
„Kezdd a sor elején!”
„A cím alá írd a következő mondatot!”
„Keresd meg a lap jobb oldalán lévő képet!”
Ezeknek az utasításoknak a végrehajtásához a gyermeknek értenie kell a jobb, bal, alatt, fölött, előtt, mögött és más térbeli viszonyokat kifejező fogalmakat.
A térbeli tájékozódás és a relációs szókincs fejlődéséről egy korábbi cikkemben részletesen is írtam.
Kapcsolódó olvasnivaló: Miért fontos a relációs szókincs?
Miért lehet nehéz a tábláról másolás?
A tábláról történő másolás az iskolai tanulás egyik gyakori feladata, amely szintén számos képesség összehangolt működését igényli.
A gyermeknek először fel kell ismernie a táblán látott betűket, szavakat vagy mondatokat.
A látott információ egy részét rövid ideig meg kell őriznie az emlékezetében, miközben tekintetét a tábláról a füzetére irányítja.
Ezután meg kell találnia a megfelelő helyet a füzetben, és a betűket, szavakat az eredeti sorrendben kell leírnia.
Közben folyamatosan követnie kell, hol tart a másolásban, és amikor ismét a táblára néz, meg kell találnia azt a pontot, ahol korábban abbahagyta az olvasást.
Ehhez a vizuális észlelés, a vizuális emlékezet, a szemmozgások szabályozása, a térbeli tájékozódás, a figyelem és a szem-kéz koordináció együttműködésére van szükség.
Hasonlóan összetett feladat lehet az is, amikor a gyermeknek a füzetében szereplő információkat kell a táblára felírnia.
Ha ezek közül valamelyik részfolyamat nehezebben működik, a másolás lassúvá, fárasztóvá vagy pontatlanná válhat, még akkor is, ha a gyermek a feladat tartalmát egyébként megérti.
A mozgásos képességek szerepe az írásban
Az írás nem csupán a kéz és az ujjak mozgását jelenti.
A megfelelő ceruzahasználathoz szükség van a testhelyzet szabályozására, a törzs és a vállöv stabilitására, a kéz finommozgásainak összehangolására és a mozgások pontos kivitelezésére.
A gyermeknek szabályoznia kell a ceruzára kifejtett nyomást, a vonalvezetést, a betűk méretét és elhelyezkedését.
A szem-kéz koordináció segíti, hogy a kéz mozgását a látott információkhoz igazítsa.
A mozgástervezés és a tanult mozgásminták előhívása pedig hozzájárul ahhoz, hogy a korábban begyakorolt betűalakítás egyre könnyebbé és automatikusabbá váljon.
Ha az írás mozgásos kivitelezése túl nagy erőfeszítést igényel, a gyermek figyelméből kevesebb maradhat a helyesírásra vagy a mondanivaló megfogalmazására.
Ezért is fontos, hogy az íráshoz szükséges mozgásos alapok fejlődését már óvodáskorban változatos, játékos tevékenységekkel támogassuk.
Mi történik, ha valamelyik részképesség nehezebben működik?
A gyermek fejlődése során az egyes képességek eltérő ütemben alakulhatnak.
Előfordulhat, hogy egy gyermek jól érti a hallott szöveget, választékosan beszél, mégis nehézséget jelent számára a beszédhangok pontos megkülönböztetése vagy sorrendjük megtartása.
Más gyermek megfelelően felismeri a betűket, de a tábláról másolás lassú, pontatlan vagy kimerítő számára.
Az is előfordulhat, hogy a gyermek pontosan tudja, mit szeretne leírni, de a betűk megformálása olyan nagy erőfeszítést igényel, hogy a feladat végére elfárad.
Fontos megértenünk, hogy ezek a nehézségek nem feltétlenül a gyermek értelmi képességeivel vagy igyekezetével függnek össze.
Ugyanakkor egyetlen megfigyelhető tünetből nem lehet megállapítani, hogy pontosan melyik részképesség működése okoz nehézséget.
A megfelelő segítség meghatározásához szükség lehet a gyermek fejlődésének és képességeinek átfogó vizsgálatára.
Hogyan alapozhatjuk meg az olvasás és írás tanulását?
Az olvasás és írás tanulásához szükséges képességek fejlődése már jóval az iskolakezdés előtt megkezdődik.
A mozgásos játékok, az egyensúlyozás, a labdázás, a ritmusjátékok, a mondókák, a hangok felismerésére épülő játékok, az építés, a rajzolás, a gyurmázás és a különböző sorrendiségre épülő tevékenységek mind lehetőséget teremtenek bizonyos alapvető készségek gyakorlására.
A gyermek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő játékos tevékenységek segíthetik a figyelem, az észlelés, az emlékezet, a mozgáskoordináció és a sorrendiség fejlődését.
A cél nem az, hogy a gyermek már az óvodában megtanuljon írni és olvasni.
Sokkal fontosabb, hogy változatos tapasztalatokon keresztül fejlődjenek azok a képességei, amelyekre az iskolai tanulás később épülhet.
Ha pedig valamelyik fejlődési területen tartós nehézség mutatkozik, érdemes időben szakember segítségét kérni.
Az olvasás és írás sokkal több, mint a betűk ismerete
Amikor egy gyermek leír egy szót, egyszerre használja a hallási és látási feldolgozását, az emlékezetét, a sorrendiség felismerését, a figyelmét és a mozgásos képességeit.
Ezeknek a folyamatoknak az összehangolt működése teszi lehetővé, hogy a hallott beszédhangokból megfelelő sorrendben leírt betűk, majd értelmes szavak szülessenek.
Az olvasás és írás megtanulása ezért nem egyetlen képesség fejlődésének eredménye, hanem számos egymással összefüggő folyamat együttműködésére épül.
Minél jobban megértjük ezeket az összefüggéseket, annál könnyebben felismerhetjük, ha egy gyermeknek valamelyik területen további támogatásra van szüksége.
Eőry Zsuzsanna
Gyógypedagógus
mozgásfejlesztő szakember
Moccantó – Kaposvár
Kapcsolódó cikkek – Olvass tovább
Milyen képességek szükségesek az iskolakezdéshez, és mikor érdemes további támogatást kérni?
A térbeli tájékozódás, az irányok és a viszonyszavak jelentősége a gyermek fejlődésében.
A mozgásos és nyelvi fejlődés közötti összefüggések.
Fejlesztési lehetőségek a Moccantónál
Az állapotfelmérés segíthet átfogó képet kapni a gyermek egyensúlyáról, mozgáskoordinációjáról, testtudatáról, figyelméről és más kapcsolódó fejlődési területekről.
Játékos, fokozatosan felépített mozgásos feladatokkal támogatjuk többek között az egyensúlyt, a koordinációt, a testtudatot, a figyelmet és az önszabályozáshoz kapcsolódó képességeket.
Akkor lehet indokolt, ha a gyermeknek célzottabb, személyre szabott támogatásra van szüksége.
Az írás és az olvasás megtanulásához sok apró készség összehangolt működésére van szükség.Ha ezek közül valamelyik bizonytalanabb, érdemes időben támogatni a fejlődését.
Hozzászólások