Mit jelezhet, ha egyes mozgásfejlődési fázisok kimaradnak, vagy eltérő sorrendben jelennek meg?
Frissítve: okt. 9.
A csecsemők mozgásfejlődése nem egyforma ütemben zajlik. Van, aki hamarabb fordul, más később ül fel, és az sem ritka, hogy két teljesen egészséges kisgyermek eltérő időpontban kezd el járni.
A mozgásfejlődési mérföldkövek azonban fontos információkat adnak arról, hogyan fejlődik a gyermek idegrendszere, testtartása, egyensúlya és mozgásszervezése. Ezért érdemes figyelni nemcsak arra, mikor jelenik meg egy új mozgásforma, hanem arra is, hogyan végzi azt a gyermek.
A fejlődési mérföldkövek nem merev határidők. A gyermekek saját ütemükben fejlődnek, és egy-egy mozgásforma eltérő sorrendje vagy akár kimaradása önmagában még nem jelenti azt, hogy fejlődési probléma áll fenn.
A mozgásfejlődési fázisok megfigyelése ezért fontos támpontot adhat a gyermek fejlődésének követéséhez.
Nem minden baba ugyanazon az úton jut el a járásig
Régebben gyakran úgy gondolták, hogy a csecsemőnek minden egyes mozgásfejlődési szakaszon pontosan ugyanabban a sorrendben kell végigmennie.
Ma már árnyaltabban látjuk ezt.
A babák például különböző módokon közlekedhetnek a járás előtt: van, aki klasszikusan négykézláb mászik, más kúszik, fenéken csúszik, vagy más módon jut előre. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szerint a mászás kihagyása önmagában nem bizonyított oka későbbi olvasási vagy tanulási zavarnak.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a korai mozgásfejlődést nem érdemes figyelni.
A mozgás közben a gyermek folyamatosan tapasztalatokat szerez a saját testéről és a környezetéről. Fejlődik többek között:
az egyensúlya,
a törzsstabilitása,
a testsúly áthelyezése,
a két testfél összehangolt használata,
a szem–kéz koordináció,
a térbeli tájékozódás,
valamint a mozgások tervezése és kivitelezése.
Ezért mindig az egész fejlődési képet érdemes nézni.
Mozgásfejlődési fázisok: mikor lehet fontos egy eltérő mozgásfejlődési mintázat?
Egyetlen kimaradt mozgásforma miatt általában nem kell megijedni.
Érdemes azonban szakemberrel konzultálni, ha a mozgásfejlődés eltérése mellett más jelek is megjelennek. Ilyen lehet például, ha a gyermek:
feltűnően későn ér el több mozgásos mérföldkövet,
egyik oldalát lényegesen többet használja,
mozgása nagyon aszimmetrikus,
tartósan feszesnek vagy éppen szokatlanul petyhüdtnek tűnik,
nehezen tartja meg a testhelyzeteket,
bizonytalan az egyensúlya,
feltűnően kerüli a mozgást,
vagy elveszít egy korábban már megszerzett képességet.
A fejlődési mérföldkövek megfigyelése éppen azért fontos, mert a mozgás, a kommunikáció, a játék és a tanulás fejlődése együtt ad képet a gyermek fejlődéséről. A CDC (az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja) is azt hangsúlyozza, hogy a mérföldkövek követése segíthet időben felismerni, ha további vizsgálatra lehet szükség.
A mozgás és az idegrendszeri fejlődés kapcsolata
A mozgás nem pusztán az izmok működését jelenti.
Minden új mozgás során az idegrendszernek össze kell hangolnia az érzékelésből érkező információkat, a testtartást, az egyensúlyt és a megfelelő izommunkát.
Amikor egy gyermek fordul, kúszik, mászik, feláll vagy járni kezd, folyamatosan tanulja:
Hol van a testem? Merre mozdulok? Mekkora erőt kell kifejtenem? Hogyan tudom megtartani az egyensúlyomat?
Ezek a tapasztalatok hozzájárulnak a későbbi mozgáskoordináció és önálló mozgás alapjainak kialakulásához.
Kutatások azt is mutatják, hogy bizonyos neurodevelopmentális állapotok esetén gyakoribb lehet egyes korai mozgásos mérföldkövek későbbi megjelenése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy kimaradt vagy később megjelenő mozgásforma önmagában diagnózist jelentene.
És mi a helyzet a későbbi tanulási nehézségekkel?
A mozgás és a tanulás között valóban vannak összefüggések. Például diszlexiával élő gyermekeknél kutatások gyakrabban találtak bizonyos motoros nehézségeket is.
Fontos azonban különbséget tenni összefüggés és ok-okozati kapcsolat között.
Nem állíthatjuk azt, hogy azért alakul ki később diszlexia vagy diszgráfia, mert egy gyermek például nem mászott négykézláb. A fejlődés ennél jóval összetettebb.
A korai mozgásfejlődés inkább egy a sok jel közül, amely segíthet megérteni, hogyan szerveződik a gyermek fejlődése.
Mikor érdemes segítséget kérni?
A szülők sok időt töltenek gyermekükkel, ezért gyakran ők veszik észre először, ha valami szokatlannak tűnik.
Ha azt látjuk, hogy a gyermek fejlődése több területen is eltér a várhatótól, vagy egy fontos mozgásos képesség tartósan nem jelenik meg, érdemes gyermekorvossal, gyógytornásszal, konduktorral, gyógypedagógussal vagy más, korai fejlődéssel foglalkozó szakemberrel konzultálni.
A fejlődési mérföldkövek követése hasznos támpont, de nem helyettesíti a szakember által végzett fejlődési vizsgálatot vagy szűrést. Ezt a szemléletet a CDC (az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja) is hangsúlyozza.
A legfontosabb: ne egyetlen mozgásformát nézzünk
Nem az a kérdés, hogy a gyermek minden mozgásformát „tankönyvszerűen” végzett-e.
Sokkal fontosabb, hogy:
hogyan mozog, milyen minőségű a mozgása, hogyan fejlődnek egymás mellett a különböző képességei, és látható-e folyamatos előrelépés.
Ha valami bizonytalanságot okoz, érdemes rákérdezni. A korai felismerés nem címkézésről szól, hanem arról, hogy szükség esetén a gyermek időben megkapja azt a támogatást, amelyre szüksége van.
Eőry Zsuzsanna
gyógypedagógus
mozgásfejlesztő szakember
Moccantó – Kaposvár
Olvass tovább
Idegrendszer érése, éretlensége
Milyen jelek utalhatnak arra, hogy a gyermek idegrendszeri érése támogatást igényel?
A mozgásfejlődés és a beszédfejlődés összefüggései
Hogyan kapcsolódhat egymáshoz a mozgás, az érzékelés és a kommunikáció fejlődése?
Szenzoros feldolgozási nehézségek – jelek gyermekkorban
Hogyan függhet össze a mozgás, a testérzékelés, az egyensúly és az érzékszervi információk feldolgozása?
Fejlesztési lehetőségek a Moccantónál
Az állapotfelmérés segíthet átfogó képet kapni a gyermek egyensúlyáról, mozgáskoordinációjáról, testtudatáról, figyelméről és más kapcsolódó fejlődési területekről.
Játékos, fokozatosan felépített mozgásos feladatokkal támogatjuk többek között az egyensúlyt, a koordinációt, a testtudatot, a figyelmet és az önszabályozáshoz kapcsolódó képességeket.
Akkor lehet indokolt, ha a gyermeknek célzottabb, személyre szabott támogatásra van szüksége.
Ha bizonytalan vagy abban, hogy gyermeked mozgásfejlődése igényel-e további támogatást, az állapotfelmérés segíthet tisztábban látni a következő lépést.
Hozzászólások