Miért fontos a relációs szókincs?

A tájékozódás szerepe a gyermeki fejlődésben

A térben való helyes, és biztonságos tájékozódás az egyik alappillére a mindennapokban való boldogulásnak, sőt, az alapkultúrtechnikák (írás, olvasás, és számolás) eredményes elsajátításának is. Gondoljunk csak bele: mind a hétköznapok, mind pedig az intézményes élet tele van helyhatározókkal.

Hozd ide a sót a bors mellől! Ülj le a középső padsor harmadik székére! Vedd le a könyvet a legalsó polcról! A „b” betű pocakja jobbra van!

Ha tehát a térben való orientáció nem elég fejlett, akkor gyermekünk számtalan meg nem értettséggel, esetleg kudarc-élménnyel fog találkozni az iskolapadban.

A tájékozódás alapjai

A gyermek a helyzetváltoztató mozgások következtében először saját testét tapasztalja meg, majd a helyváltoztatás hatására egyre inkább az őt körülvevő környezetre összpontosít: megtanulja észlelni, érzékelni a teret, megismerkedik a szükséges fogalmakkal. A fejlődés és érés hatására egyre magabiztosabb a síkbeli viszonyok észlelésében is. Legkésőbb az idői fogalmak megértése, használata alakul ki.

Ahhoz, hogy a gyermek biztonsággal eligazodjon a környezetében, kialakult testkép,

testfogalom és stabil testséma kell, hogy jellemezze: vagyis megfelelő színvonalú

testtudat.

A testkép ismerete a saját test megtapasztalását jelenti. Összetevői külső és belső

érzékletekből tevődnek össze, tartalmazva a saját testről szerzett tartós benyomásokat is. E részképesség fejlettségére a gyermek mozgásának, illetve

emberábrázolásának színvonalából következtethetünk.

A testfogalom a saját testről szerzett tudás, mely magában foglalja a testrészek

elhelyezkedését, azok nevét és funkcióinak ismeretét.

A testséma a test gravitációhoz való alkalmazkodásának, egyensúlyának, az izmok

változó mozgásának megélése. Testünk határa, a mozgás feletti kontroll szabályozója.

Fejlesztését mozgásos játékokkal végezhetjük. Jelentős testséma fejlesztő hatásuk

van az utánzó mozgásoknak, gesztusjátékoknak, melyek fejlesztik a gyermek

megfigyelőképességét, figyelmét, empátiáját is.

A mozgás jelentősége a tájékozódásban

A tájékozódásban a mozgás szerepe meghatározó, mivel megkönnyíti a tér

megismerését, ugyanakkor az e tevékenységekből származó szenzoros, érzékszervi

visszajelzések a testséma kialakulását is elősegítik.

A síkban, térben való eligazodáshoz szükséges a relációs szókincs ismerete,

megléte, valamint kialakulásának segítése. Az iskolába lépésig a gyermekek

többsége a gyakorlatban alapszinten jól használja a relációkat. Sok gyermeknek

azonban nehézséget okoz, így az iskolai feladatok elvégzésénél kudarcok érhetik,

melyek jelentősen befolyásolhatják sikerességét.

A relációs szavak dolgok jelenségek közötti viszonyokat fejeznek ki, téri- időbeli- tulajdonságbeli-mennyiségi- hasonlósági viszonyokat.

Relációs szókincs:

1. térbeli viszony (alatt, előtt, mellett, felett, alatt, között, balra, jobbra, tetején, szemben, háttal, előre, hátra, eleje, vége stb.)

2. mennyiség (páros, negyed, félbe vág, kevés, sok, ugyanannyi, több, kevesebb, tizenkettő, huszonegyedik stb.)

3. igekötős (rálép, átlép, belép, kilép, fellép, lelép stb.

4. időbeli (délután, idős, fiatal, tavasz, előtte, utána stb.)

5. hasonlósági (rövid, hosszú, apró, legrövidebb, ugyanolyan magas stb.)

6. minőségi fogalmak (kicsi, nagy, kék, sárga, sima stb.)

7. testrészek ismerete saját magán és babán is

   

Az ezekbe tartozó fogalmak – ahogy nőnek, fejlődnek a gyerekek – bővülnek, de a kategóriák maradnak. Tanulmányok bizonyítják, hogy ezek az alapfogalmak a tanulmányi eredményt is befolyásolják (például a matematikában). Vagy kisebb korban, ha nem ért egy bizonyos fogalmat az ovis, akkor nagyon könnyen lemaradhat a tevékenységben.

Elmaradásra utaló jelek

A nem megfelelően fejlődő motoros képességek a téri tájékozódás folyamatára is

kihatással vannak, különösen az észlelés és a kivitelezés-végrehajtás területeire. Ha

a korai szenzomotoros időszakban nem idejében jelennek meg a hely- és

helyzetváltoztató mozgások, nem jöhetnek létre az elemi koordinációk, ezek pedig a

megismerési folyamatokat korlátozhatják.

Az alábbiakban azokat a legfontosabb jeleket, tüneteket sorolom fel,

amelyek megléte jelezheti a tájékozódó képesség területének fejletlenségét.

• Egyensúlyproblémát jelez, ha a gyerek nem mer felugrani vagy hárítja a

hintázást, forgatást, mert szédül, vagy ellenkezőleg, nem szédül, nem érzi a

veszélyt.

• Elégtelen fejlődésre utal, ha nem tud mozgásokat, mozgássorokat utánozni,

vagy tévesen, pontatlanul lokalizálja az érintési ingereket.

• Nehezített a különböző téri irányok megkülönböztetése, bizonytalanná válik a

téri viszonyok megértése. Pontatlan vagy hiányzik a téri feladatok megoldásának képessége, kialakulatlanok a téri képzetek, fogalmak. A gyerek relációs szókincse hiányos.

Az elmaradás következményei

A kialakulatlanság következménye, hogy a gyermek nem érti tanítója és társai beszédét, nehezen tájékozódik a taneszközökben, ezen belül a füzetekben, könyvekben nehezen találja, hol is tart, melyik feladatot végzik éppen, milyen téri alakzatról van szó.

A téri emlékezet, képzelet, gondolkodás és a téri tájékozódással kapcsolatos verbális kommunikáció elmaradása az iskolai élet során a szövegértésben okozhat gondokat. Az orientációs képességek egyenetlen, nem kielégítő színvonala táptalaja bizonyos olvasási, írási és számolási hibáknak. Az olvasás és írás irányához ismernie és alkalmaznia kell az előtt, mögött, mellett, felett, alatt fogalmakat. Így elkerülhetők a betűk és betűformák cseréi, magabiztosabban észlelhető a betűk eltérő téri helyzete, azok haladási iránya. A matematikai műveletek elvégzéséhez és a számok írásához is szükséges a helyes haladási irány alkalmazásának ismerete. Térbeli viszonyok ismerete nélkül a kotta olvasása és a hangszeren való játék is lehetetlen.

Szülői támogatás, otthoni gyakorlás

Fontos a téri irányok gyakorlása, a viszonyszavak helyes értelmezése közösen.

A relációs szókincset fejleszthetjük otthon is a mindennapi tevékenységekbe ágyazva, pakolás, rendrakás során: Tedd a babát a maci mellé! Tedd az asztalt a két szék közé!

Mindeközben különböző kérdéseket is feltehetünk neki, pl.: Hol van a baba helye? – a maci mellett. Honnan vetted el a babát?- a maci mellől.

Sütés, főzés során különböző kérések végrehajtásával is segíthetjük a relációs szókincs megértését, és adekvát használatát: Hozd ide a sót a bors mellől! Vedd ki a középső fiókból a kést! Tedd el az alsó szekrénybe a tálat a serpenyő mellé!

Ebédre, vagy vacsorára készülődés során akár a családi „ülésrendet” is bedobhatjuk, pl.: ki szokott apával szemben ülni? Ki ül a tesód, és Te közted? Ki ül melletted?

A Moccantó Mozgásfejlesztő Központ foglalkozásain nagy hangsúlyt fektetünk a relációs szókincs fejlesztésére és helyes értelmezésére a különböző mozgásos feladatokban.