Miért fontos a relációs szókincs?
Frissítve: 2 nappal ezelőtt
A tájékozódás szerepe a gyermeki fejlődésben
A térben való helyes, és biztonságos tájékozódás az egyik alappillére a mindennapokban való boldogulásnak, sőt, az alapkultúrtechnikák (írás, olvasás, és számolás) eredményes elsajátításának is. Gondoljunk csak bele: mind a hétköznapok, mind pedig az intézményes élet tele van helyhatározókkal.
Hozd ide a sót a bors mellől! Ülj le a középső padsor harmadik székére! Vedd le a könyvet a legalsó polcról! A „b” betű pocakja jobbra van!
Ha a térbeli tájékozódás még bizonytalan, a gyermek számára egyes hétköznapi és iskolai feladatok megértése és végrehajtása nehezebb lehet, ami kudarcélményekhez is vezethet.
A tájékozódás alapjai
A gyermek a helyzetváltoztató mozgások következtében először saját testét tapasztalja meg, majd a helyváltoztatás hatására egyre inkább az őt körülvevő környezetre összpontosít: megtanulja észlelni, érzékelni a teret, megismerkedik a szükséges fogalmakkal. A fejlődés és érés hatására egyre magabiztosabb a síkbeli viszonyok észlelésében is. Legkésőbb az idői fogalmak megértése, használata alakul ki.
Ahhoz, hogy a gyermek biztonsággal eligazodjon a környezetében, kialakult testkép,
testfogalom és stabil testséma kell, hogy jellemezze: vagyis megfelelő színvonalú
testtudat.
A testkép ismerete a saját test megtapasztalását jelenti. Összetevői külső és belső
érzékletekből tevődnek össze, tartalmazva a saját testről szerzett tartós benyomásokat is. E részképesség fejlettségére a gyermek mozgásának, illetve
emberábrázolásának színvonalából következtethetünk.
A testfogalom a saját testről szerzett tudás, mely magában foglalja a testrészek
elhelyezkedését, azok nevét és funkcióinak ismeretét.
A testséma a saját testünkről, annak helyzetéről és mozgásáról kialakult belső kép. Segítségével érzékeljük testünk helyzetét a térben, testrészeink egymáshoz való viszonyát, és egyre pontosabban tudjuk megtervezni és kivitelezni mozgásainkat.
A testséma fejlődését változatos mozgásos játékokkal is támogathatjuk. Az utánzó mozgások és gesztusjátékok segíthetik a saját test és a testrészek helyzetének tudatosítását, miközben a gyermek megfigyelőképességét és figyelmét is igénybe veszik.
A mozgás jelentősége a tájékozódásban
A mozgás fontos szerepet játszik a tér és a saját test megtapasztalásában. A mozgás során szerzett érzékszervi és testérzékelési tapasztalatok hozzájárulnak a testséma, valamint a térbeli tájékozódás fejlődéséhez.
A síkban, térben való eligazodáshoz szükséges a relációs szókincs ismerete,
megléte, valamint kialakulásának segítése. Az iskolába lépésig a gyermekek
többsége a gyakorlatban alapszinten jól használja a relációkat. Sok gyermeknek
azonban nehézséget okoz, így az iskolai feladatok elvégzésénél kudarcok érhetik,
melyek jelentősen befolyásolhatják sikerességét.
A relációs szavak dolgok jelenségek közötti viszonyokat fejeznek ki, téri- időbeli- tulajdonságbeli-mennyiségi- hasonlósági viszonyokat.
Relációs szókincs:
térbeli viszony (alatt, előtt, mellett, felett, között, balra, jobbra, tetején, szemben, háttal, előre, hátra, eleje, vége stb.)
mennyiség (páros, negyed, félbe vág, kevés, sok, ugyanannyi, több, kevesebb, tizenkettő, huszonegyedik stb.)
igekötős (rálép, átlép, belép, kilép, fellép, lelép stb.)
időbeli (délután, idős, fiatal, tavasz, előtte, utána stb.)
hasonlósági (rövid, hosszú, apró, legrövidebb, ugyanolyan magas stb.)
minőségi fogalmak (kicsi, nagy, kék, sárga, sima stb.)
testrészek ismerete saját magán és babán is
Az ezekbe tartozó fogalmak – ahogy nőnek, fejlődnek a gyerekek – bővülnek, de a kategóriák maradnak. Az ezekbe a kategóriákba tartozó fogalmak köre a gyermek fejlődésével fokozatosan bővül. Megértésük és megfelelő használatuk a mindennapi kommunikáció mellett az óvodai és később az iskolai feladatok követését is segíti.
Relációs szókincs elmaradására utaló jelek
A nem megfelelően fejlődő motoros képességek a téri tájékozódás folyamatára is
kihatással vannak, különösen az észlelés és a kivitelezés-végrehajtás területeire.
Ha a korai szenzomotoros fejlődés során a hely- és helyzetváltoztató mozgások később vagy eltérő módon jelennek meg, az hatással lehet a mozgáskoordináció és egyes, a megismerést támogató képességek fejlődésére is.
Az alábbiakban néhány olyan jelet sorolok fel, amelyek arra utalhatnak, hogy a gyermeknek nehézséget okoz a térbeli tájékozódás.
Érdemes megfigyelni, ha a gyermek bizonytalan az egyensúlyt igénylő mozgásokban, kerüli a hintázást vagy a forgást, esetleg éppen feltűnően keresi az ilyen mozgásos ingereket.
Érdemes figyelmet fordítani arra is, ha a gyermeknek nehézséget okoz mozgások vagy mozgássorok utánzása, illetve bizonytalanul érzékeli vagy jelzi, hogy testének mely részét érintették meg.
Nehézséget okozhat a különböző téri irányok megkülönböztetése és a téri viszonyok megértése. A gyermek bizonytalan lehet a téri feladatok megoldásában, illetve a térbeli fogalmak és a relációs szavak megértésében vagy használatában.
Relációs szókincs elmaradásának következményei
Ha a gyermek számára a téri viszonyok és az ezeket kifejező fogalmak még bizonytalanok, nehezebben értheti meg az ilyen kifejezéseket tartalmazó utasításokat. Ez az iskolában megnehezítheti a taneszközökben, füzetekben és könyvekben való tájékozódást, valamint egyes feladatok követését.
A térbeli tájékozódással kapcsolatos képességek bizonytalansága egyes iskolai feladatok megértését és végrehajtását is megnehezítheti. A megfelelő téri tájékozódás és a téri viszonyokat kifejező fogalmak ismerete többek között az olvasás, az írás és a matematika tanulását is támogatja. Így elkerülhetők a betűk és betűformák cseréi, magabiztosabban észlelhető a betűk eltérő téri helyzete, azok haladási iránya.
A biztosabb téri tájékozódás segítheti a betűk és számok térbeli helyzetének, irányának és sorrendjének felismerését, ezért az olvasás, az írás és a matematika tanulásában is fontos szerepet játszhat. A térbeli viszonyok felismerése a kottaolvasás és a hangszeres játék során is hasznos képesség.
Szülői támogatás, otthoni gyakorlás
A téri irányok és a viszonyszavak megértését játékosan, a mindennapi helyzetekbe beépítve is támogathatjuk.
A relációs szókincset fejleszthetjük otthon is a mindennapi tevékenységekbe ágyazva, pakolás, rendrakás során: Tedd a babát a maci mellé! Tedd az asztalt a két szék közé!
Mindeközben különböző kérdéseket is feltehetünk neki, pl.: Hol van a baba helye? – a maci mellett. Honnan vetted el a babát?- a maci mellől.
Sütés, főzés során különböző kérések végrehajtásával is segíthetjük a relációs szókincs megértését, és adekvát használatát: Hozd ide a sót a bors mellől! Vedd ki a középső fiókból a kést! Tedd el az alsó szekrénybe a tálat a serpenyő mellé!
Ebédre, vagy vacsorára készülődés során akár a családi „ülésrendet” is bedobhatjuk, pl.: ki szokott apával szemben ülni? Ki ül a tesód, és Te közted? Ki ül melletted?
Eőry Zsuzsanna
gyógypedagógus
mozgásfejlesztő szakember
Moccantó – Kaposvár
Kapcsolódó cikkek – Olvass tovább
Szenzomotoros mozgásfejlesztés – Moccantó Kaposvár
Magabiztosan az iskolába – iskolaelőkészítő program
A mozgásfejlődés és a beszédfejlődés összefüggései
Fejlesztési lehetőségek a Moccantónál
Az állapotfelmérés segíthet feltérképezni a gyermek egyensúlyát, mozgáskoordinációját, testtudatát, szenzoros működését és más kapcsolódó fejlődési területeit.
Játékos mozgásos feladatokkal támogatjuk többek között az egyensúlyt, a koordinációt, a testtudatot és az idegrendszeri érést.
Ha a gyermeknek célzottabb, személyre szabott támogatásra van szüksége.
A Moccantó Mozgásfejlesztő Központ foglalkozásain a mozgásos feladatokba játékosan építjük be a téri irányok és a relációs fogalmak gyakorlását is.
Hozzászólások