Moccantó csoportos szenzomotoros mozgásfejlesztés

A mozgás, az érzékelés és a környezetből érkező tapasztalatok fontos szerepet töltenek be a gyermek fejlődésében. A szenzomotoros mozgásfejlesztés során olyan játékos mozgásos helyzeteket és feladatokat alkalmazok, amelyekben a gyermek egyszerre használja a testét, érzékszerveit, figyelmét és gondolkodását.

A csoportos foglalkozásokon a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és egyéni szükségleteihez igazodó mozgásos feladatokkal dolgozunk.

Mit jelent az, hogy szenzomotoros?

A „szenzo” az érzékelésre, a „motoros” pedig a mozgásra utal.

Mozgás közben folyamatosan információkat kapunk többek között a látás, a hallás, a tapintás, az egyensúlyi rendszer és a testérzékelés útján. Az idegrendszer ezeket az információkat együtt használja fel a mozgások megtervezéséhez és kivitelezéséhez.

A gyermek számára ezért a mozgás nem egyszerűen fizikai tevékenység: egyben lehetőség arra is, hogy saját testéről és környezetéről tapasztalatokat szerezzen.

A szenzomotoros fejlődés jelentősége

A kisgyermek fejlődésének első éveiben az érzékelés és a mozgás különösen szorosan összekapcsolódik. A gyermek mozgás közben fedezi fel saját testét és környezetét, tapasztalatokat szerez a tárgyak tulajdonságairól, a térről, az irányokról és saját mozgásának következményeiről.

A későbbi fejlődés során is fontosak maradnak azok a képességek, amelyekhez a mozgásos és érzékelési tapasztalatok hozzájárulnak.

Kiknek ajánlom a csoportos szenzomotoros mozgásfejlesztést?

A foglalkozás olyan gyermekek számára lehet megfelelő, akiknek játékos támogatásra van szükségük valamely mozgásos, érzékelési vagy a tanulást megalapozó képességük fejlődésében.

Érdemes lehet állapotfelmérést kérni például akkor, ha a gyermek:

• mozgása bizonytalan vagy ügyetlenebb;

• egyensúlya bizonytalan;

• nehezebben szervez össze több mozgást;

• figyelme könnyen elterelődik;

• nehezebben követ mozgássorokat vagy több lépésből álló feladatokat;

• bizonytalan a térbeli tájékozódásban;

• finommotoros feladatokban nehézséget tapasztal;

• az óvodai vagy iskolai feladatokhoz szükséges egyes képességekben további támogatást igényel.

Ezek a jelek önmagukban nem jelentenek diagnózist. A fejlesztés irányának meghatározásakor mindig a gyermek egyéni fejlettségi szintjéből és szükségleteiből indulok ki.

Milyen területeket támogatunk?

A foglalkozások feladatai többek között az alábbi területeket mozgósíthatják és támogathatják:

• nagymozgások és mozgáskoordináció;

• egyensúly;

• testtudat és testséma;

• kétoldali mozgáskoordináció;

• térbeli és síkbeli tájékozódás;

• sorrendiség, szerialitás;

• ritmusérzék;

• figyelem és feladattartás;

• finommotorika;

• érzékelési és észlelési tapasztalatok;

• mozgás és beszéd összehangolása.

Mondókákat, ritmusokat és énekeket is beépítek a mozgásos feladatokba. Ezek változatosabbá teszik a foglalkozást, és lehetőséget teremtenek arra, hogy a gyermek egyszerre figyeljen a mozgásra, a ritmusra és a verbális információkra.

Mi történik a foglalkozásokon?

A gyermekek különböző mozgásos pályákon és játékos feladatsorokban vesznek részt.

Használunk olyan feladatokat, amelyekben például egyensúlyozni, mászni, kúszni, ugrani, dobni, elkapni, különböző testhelyzeteket felvenni vagy meghatározott mozgássorokat követni kell.

A feladatok nehézségét a gyermekek életkorához és aktuális képességeihez igazítom.

A csoportos forma lehetőséget ad arra is, hogy a gyermek megtapasztalja a közös feladatvégzést, a szabályok követését, a várakozást és az egymásra figyelést.

Kiscsoport vagy nagycsoport?

A megfelelő csoport kiválasztásánál figyelembe veszem a gyermek együttműködését, figyelmét, mozgáskoordinációját, egyensúlyát és azt, mennyire képes csoporthelyzetben követni a feladatokat.

A kisebb létszámú csoport több egyéni segítséget tesz lehetővé, míg a nagyobb csoportban azok a gyermekek tudnak jól dolgozni, akik már könnyebben követik a közös feladatokat.

Állapotfelmérés és egyéni szükségletek

Fontosnak tartom, hogy a fejlesztés ne pusztán egy-egy tünetből induljon ki.

Az állapotfelmérés során komplexen vizsgálom a gyermek mozgásos, érzékelési, figyelmi és egyéb, a fejlődés szempontjából fontos területeit. Ennek alapján a szülőkkel közösen átbeszéljük, milyen támogatás lehet megfelelő a gyermek számára.

Nem minden gyermeknek ugyanarra a fejlesztésre, ugyanolyan intenzitással vagy ugyanolyan hosszú ideig van szüksége.

Milyen gyakran vannak a foglalkozások?

A foglalkozások gyakoriságát a gyermek szükségleteihez és a választott csoport programjához igazítjuk.

Egy foglalkozás időtartama 60 perc.

Részvételi díj: 5 000 Ft/alkalom.

Moccantó – mert minden mozdulat számít

Számomra a mozgásfejlesztés nem arról szól, hogy minden gyermeknek ugyanazokat a feladatokat kell teljesítenie.

A célom az, hogy olyan játékos mozgásos tapasztalatokat biztosítsak, amelyek illeszkednek a gyermek aktuális fejlettségi szintjéhez, és támogatják képességeinek további fejlődését.

Eőry Zsuzsanna

gyógypedagógus

mozgásfejlesztő szakember

Kaposvár