Szabadtéri játékok szerepe a gyermeki fejlődésben
- Eőry Zsuzsanna
- 2024. jún. 16.
- 7 perc olvasás
Frissítve: aug. 5.
A gyermekeknek a testi, lelki, szellemi és érzelmi fejlődésükhöz nem csak benti tevékenységekre van szükségünk, hanem fontos, hogy odakint, azaz szabadtéren is mozogjanak, ugrándozzanak és futkározzanak. A gyerekeknek minden készségét és képességét fejleszteni kell. Míg a benti tevékenységek leginkább a kézügyességet fejlesztik, addig a kinti tevékenységek, a nagymozgásokra, a motoros képességekre vannak pozitív hatással.
A kinti játék hatásai az egészségre
A mozgásnak kiemelkedő szerepe van a testi és lelki egészség megőrzésében.
Csökkenti a gyermekkori diabétesz kialakulásának a kockázatát, de voltaképpen sokféle betegség előzhető meg a napi, rendszeres mozgással. A gyermeki lélek is igényli a szabad levegőn töltött mozgást, hiszen a bezártság még akár depressziót is okozhat, ellenben a kinti mozgás nagyon pozitívan hat a gyermek lelkivilágára.
A szabadtéri játékok közben az izomzat és az immunrendszer is erősödik. A szabadtéri játék során mindig akadnak olyan kihívások, amiket legyőzve a gyermekek legyőzik félelmeiket, ezáltal erősödik az önbizalmuk.
Lássuk a szabadtéri játékok hogyan fejlesztik a gyermekeket!
1. Ugróiskola, trambulin
Az ugrálási képesség általában hároméves kor körül mutatkozik meg először a gyerekeknél. Nem véletlenül jelentkezik relatíve későn: izomerő, egyensúly és megfelelő mozgáskoordináció szükséges ugyanis hozzá. De ha egyszer ráéreztek, a gyerekek nagyon megszeretik.
Az ugrálás pedig szerencsére nem csupán jó móka. Számos fizikai és mentális előnnyel jár – kezdve azzal, hogy a sporttól idegenkedő gyerekeket is közelebb hozhatja a rendszeres testmozgáshoz, ráadásul ugrálás közben könnyű szívvel, játszva tudják erősíteni a testüket, közben pedig megtanulják irányítani is azt.
Az ugrálás előnyeivel kapcsolatban először azt érdemes kiemelni, hogy az egyensúlyért, a koordinációért és a mozgásritmusért is a kisagy felel, amely az ugrálással nagymértékben fejleszthető – ez pedig igencsak lényeges, hiszen megfelelő fejlődése nélkül könnyen tanulási nehézségekkel és általános figyelemzavarral küszködhetnek idősebb korban a gyerekek.
De az ugrálás nemcsak az agynak tesz jót, hanem mást is erősít a testben. Például a szívet, hiszen kardiovaszkuláris mozgásfajtáról van szó, amely jót tesz e létfontosságú szervnek, miközben nem terheli túl azt. Szívük mellett a gyerekeknek az ugráshoz és érkezéshez egyébként is nagyon sok izmot kell megmozgatniuk, ezek pedig mind erősödnek a pattogás közben, amely egyúttal a csontok stabilitásához is hozzájárul. Ráadásul az ugrálás intenzív mozgás, amellyel sok kalóriát égethetnek el, így az egészséges testsúly elérésben vagy megtartásában is hasznos.Mivel az ugrálás bonyolult mozgásforma, erőteljesen fejleszti a koordinációt – ezen keresztül nagyon jól tudják a gyerekek megszerezni testük felett a kontrollt. Az ugrálás mindezeken túl még a nyirokrendszert is stimulálja, ami végeredményben a szervezet méregtelenítését fokozza, végül pedig a gyerekek általános hangulatára is erős hatást gyakorol, ez pedig nemcsak aktuális kedélyüknek, hanem a tanulási képességeiknek is jót tesz.
2. Műanyag kismotor
A hungarikumnak számító – külföldön egyáltalán nem elterjedt – műanyag kismotor olyan 1-1,5 éves kortól válik a hazai gyerekek alapfelszerelésévé. Segítségével megtanulja az aszimmetrikus mozgást – hiszen váltott lábbal kényelmes hajtani – és fejlődik általa az egyensúlyérzéke.
A műanyag motor rendkívül népszerű játék a kicsik körében, szinte minden gyerek imádja! A szülők is szívesen választják a gyerek járgányok közül ezt a típust, hiszen motorozás közben a kicsik a szabad levegőn játszhatnak és megismerhetik a mozgás okozta örömöket. A száguldás élménye sok kisgyermek számára jó móka, ráadásul a szórakoztató funkciója mellett a gyerekmotor számos fejlesztő hatással is rendelkezik.
Az egyik legfelkapottabb járgány a kismotor gyerekeknek – nem véletlenül. Amellett, hogy a kicsiknek egy gyerekmotor ülésén csücsülve nagyon élvezetes száguldozni, számos jótékony hatása is van ennek a praktikus játéknak. A lábbal hajtós motor elsősorban a mozgásra hat, de fejlesztheti a gyermek állóképességét is.
Gyermekek pillanatok alatt rájönnek arra, hogy a motort eleinte páros lábbal, később már váltott lábbal is tudja hajtani, úgy, mintha járna.
Az 1 év körüli korosztály, azaz a tipegők többnyire túl vannak már az első lépéseiken. A járás fortélyait elsajátító kicsiknek rengeteget segíthet a gyakorlás során egy lábbal hajtós motor.
Az ilyen motorok hajtása komoly munka egy ilyen pici csöppségnek. Azonban hagyni kell, hogy megtegye ezeket az erőfeszítéseket, ugyanis ez a típusú mozgás a gyermek izomzatának és csontozatának fejlődéséhez is pozitívan járul hozzá.
Bár a gyerekmotor kormányába való kapaszkodás sokat segít a magabiztos haladásban, mégis folyamatos koordinálásra van szükség a gyakorlás során, ami a gyerekek egyensúlyérzékét is hatásosan fejleszti.
Talán kevésbé nyilvánvaló, mégis nagyon fontos, hogy a gyerek amilyen korán csak lehet, megtanulja a közlekedés alapjait.
A motorozás technikáját – egyensúlyozás, váltott lábbal hajtás – legkésőbb 2,5 éves korig el szokták a gyermekek sajátítani. Gondot jelezhet, ha erre az életkorra nem megy az aszimmetrikus mozgás.
3. Tricikli
A háromkerekű bicikli annyival fejlettebb a kismotornál, hogy pedállal kell hajtani. 2 éves kortól ajánlott, a pedálozó mozdulatra legkésőbb 3,5 éves korra kell a kisgyermeknek ráérezni.
A pedálozás rendkívül fontos az idegsejtek közötti összeköttetés kialakítása szempontjából. Ha nem sikerül elsajátítani, motoros automatizmus problémára és koordinációs zavarokra gyanakodhatunk.
4. Futóbicikli
Manapság sok gyerek, a futóbicikliknek köszönhetően, már egészen pici korában megtapasztalja, milyen két keréken közlekedni. Ezek a csoda kis járgányok amellett, hogy remek belépőt jelentenek a kerékpározás világába, számos egyéb készséget is fejlesztenek.
Nem túlzás azt állítani, hogy a futóbicikli forradalmasította a biciklizés tanulását. Néhány évtizede a gyerekek először a pedálozás technikáját sajátították el pótkerékkel, és amikor ez már ment, próbáltak az egyensúlyozásra is ráérezni. A futóbicikliknek köszönhetően a sorrend felcserélődött: először egyensúlyozni tanulnak meg, utána pedig akkor is pillanatok alatt ráéreznek a pedálozásra, ha nem volt háromkerekű biciklijük. A legtöbb gyerek, akinek futóbiciklije volt, néhány perc, legfeljebb egy-két óra alatt tanul meg kétkerekűn tekerni.
A motoros készségek a nyelvi és beszédfejlődés alapjait is megteremtik:
A gyerekek ugyanis az érzékszerveikkel érzékelik a környezeti ingereket, majd feldolgozzák azokat, és reagálnak rájuk. Ez a folyamat kezdetben nonverbális, majd verbális kommunikációval jár.
A mozgásban megtapasztalt önállóság ösztönözni fogja a kicsi kalandvágyát, hogy saját maga fedezze fel a környezetét, és elkezdi megnevezni az útközben talált dolgokat. A szókincs így bővülni fog, és nagyobb bizalom alakul ki bennük a saját képességeik iránt.
Arról nem is beszélve, hogy a beszéddel kapcsolatos motoros készségek elengedhetetlenek a beszéd fejlődéséhez, hiszen a különböző izmokat és beszédszerveket aktiválni és koordinálni kell.
5. Kerékpár
A gyerekek többsége 4-5 éves kora táján érik meg a hagyományos kerékpár használatára. Eddigre már képesnek kell lennie arra, hogy mozdulatait összehangolja úgy, hogy egyensúlyozás által egyenesben tudja tartani magát. Ez az összetett feladat számtalan módon segíti az agy fejlődését.
A kerékpározás jótékony hatásai az egészségre:
A kerékpározás javítja a szív- és érrendszer egészségét.
Fokozza az izmok rugalmasságát, fejlődését és erejét.
Erősíti a csontokat és az ízületek mobilitását.
Segít feltölteni a D-vitamin raktárakat a szabad levegőn.
Csökkenti a stresszt, a depressziót és a szorongást.
Hozzájárul a mentális egészséghez.
Fejleszti az egyensúlyt és a koordinációt.
A biciklizésnek fogyasztó hatása is van, azaz segít szabályozni a testsúlyt.
Tipp: Akár napi 15 perc biciklizés, rollerezés, vagy kismotor hajtás elegendő ahhoz, hogy gyermekünk ügyesebben teljesítsen az óvodában, iskolában.
Azoknak a gyerekeknek különösen ajánlott a pedálozás, akik babaként kihagyták, vagy felcserélték a kúszás - mászás mozdulatsort.
Talán nem is gondolnánk, de igen fontos mérföldkő mindezek elsajátítása: többek között a sikeres iskolai beválás szempontjából is fontos, hogy a gyermek tudjon kétkerekű biciklit hajtani. Ha egy kisgyermek a kerékpár tekerését nem tudja megtanulni, az motoros automatizmus problémára, koordinációs zavarra utalhat.
6. Roller
Sokak gyermekkorának meghatározó játéka volt a roller, és ez napjainkban sincs másképp. Az élvezeti faktorok mellett ráadásul számos jótékony hatást is köszönhetünk ennek a járműnek.
Rollerezés során kitartó figyelemre és koncentrációra van szükség ahhoz, hogy a gyerkőc egyik lábával hajtani tudja magát, majd cseréljen, és ugyanezt tegye a másik lábával.
A rollerezés nemcsak szórakoztat, de fejleszt is:
fejleszti az egyensúlyt,
pozitívan hat a kognitív képességekre,
a mozgás jó móka,
segít legyűrni a stresszt,
praktikus közlekedőeszköz,
élen jár a mozgáskoordináció és térérzékelés fejlesztésében.
7. Görkorcsolya
A görkorcsolya nem csak arra jó, hogy erősítse a gyermek láb- és törzsizmait, fejleszti a mozgáskoordinációt és egyensúlyérzéket. A lábakat összehangolt munkára kell fogni, amelyek kiválóan hatnak a jobb és bal agyféltekék összehangolására is, kanyarodásnál pedig egyensúlyoznia kell, hogy ne essen el.
Akár görkorcsolyáról, akár rollerről van szó, mindkét sporteszköz megtanítja őt arra, hogy koncentráljon mozdulataira, valamint megítélje testének térbeli elhelyezkedését a mozgás, a sebesség és az irány hármasában. A térérzékelés azért is fontos, hogy megfelelően tudjon tájékozódni, és a különböző, téri pozíciókat jelölő szavakat - jobbra, balra, előtt-mögött - könnyebben megértse.
A görkorcsolyázás vagy rollerezés pozitívan hat a kognitív teljesítményre is, hiszen a mozgás során olyan agyi pályákat aktivizál, amelyek segítségére lesznek a beszéd, olvasás és írás elsajátításában.
8. Labda
A labda olcsó, színes, izgalmas és szinte minden gyerek szeret így vagy úgy játszani vele. A gurítástól a dobásig és a rúgásig sokféleképpen használható. Ez pedig igazán jó hír, mert kevés eszköz fejleszti őket ilyen nagymértékben. A labdák mozgatása már a babáknak is megadja a tapasztalatot, hogy más dolgokat is irányíthatnak a saját testükön kívül.
A labdák olyannyira hasznos játékok, hogy lényegében kötelező darabnak nevezhetjük a gyerekek környezetében már néhány hónapos koruktól fogva. A labdázás ugyanis váratlanul sok területen fejleszti a kicsiket. Ezek egyike a szem-kéz és a szem-láb koordináció. Gurításnál vagy dobásnál és elkapásnál ennek fejlesztéséhez járul például hozzá, amikor a gyerek megtanulja, hogy mikor kell elengednie a labdát, illetve merre kell nyúlnia érte. Labdázás során a gyermekek gyakorolhatják a számolást is.
A karok megfelelő mozgatásának kiszámítása igen összetett agyi feladat. Még inkább igaz ez a láb lendítésére, főleg, ha mozgó labdát kell magabiztosan megrúgni. Gyakorlással viszont nemcsak a konkrét mozgássor elvégzésében lesz érzékelhető a fejlődés: a magabiztosság például a stabil, olvasható kézírásos betűformálásban is megmutatkozik. A labda szemmel követése mindemellett az olvasást is megkönnyíti, nem beszélve még számos egyéb mindennapi tevékenységről (ilyen például a cipőfűző bekötése), amely jó szem-kéz koordinációt igényel.
A labdajátékok a motoros képességek fejlesztéséhez is sokat hozzá tudnak tenni, mert lényegében az egész test, de különösen a kéz, a lábak, a fej, a hát és a szemek izmainak mozgatása szükséges hozzájuk. A finommotoros képességek fejlesztése pedig rendkívül fontos, mert e nélkül a gyerekeknek problémájuk lehet az önálló evéssel, öltözéssel, pakolással, sőt még a bilizéssel és később a vécéhasználattal is.
Az időzítés képességét a gyerekek úgyszintén lényegében bármilyen labdajáték során elsajátíthatják, amelyben feléjük repül vagy gurul egy labda. A pontos időzítés megértése és gyakorlása aztán az élet megannyi területén jól jön majd nekik – gondoljunk csak arra, amikor meg kell tanulniuk időben megállni az úttesteknél! Ugyanilyen helyzetekben segíthet, ha a gyerekek megtanulnak bizonyos mozgásokat előrejelezni magukban – a labdajátékok során pedig igen sokféle mozgás valószínűségét szükséges meghatározniuk. Ha már képesek előrejelezni, a gyerekek könnyebben tudnak választ találni olyan kérdésekre, hogy mi történik azután, ha megváltozik valami a szemük előtt – ilyen lehet például a közlekedési lámpa színe, a nappali világosság (mondjuk, egy esőfelhő miatt) vagy egy ember arca is.
Labdázással az erejüket is megtanulják használni a gyerekek. Eleinte még látványosan nem érzik, hogy mekkora erővel kell dobniuk vagy rúgniuk a labdát, hogy a vágyott távolságra juttassák, de szép fokozatosan megtanulják, ez pedig nagyon lényeges: ennek segítségével kerülhetik el például a barátaikkal közös játékok során a baleseteket.
Hozzászólások