Képernyőhasználat gyermekkorban – hogyan hat a fejlődésre?
Frissítve: 4 nappal ezelőtt
A digitális eszközök ma már természetes részei a családok mindennapjainak. Telefon, tablet, televízió és számítógép veszi körül a gyermekeket, ezért nem az a reális kérdés, hogy teljesen ki tudjuk-e zárni a képernyőket az életükből.
Sokkal fontosabb azt megvizsgálni:
mikor, mennyit, milyen tartalmat és milyen körülmények között használ a gyermek – és mit szorít ki mindez a mindennapjaiból?
A képernyő önmagában nem „ellenség”. A gyermek fejlődéséhez azonban olyan tapasztalatokra is szükség van, amelyeket egy digitális eszköz nem tud helyettesíteni.
Képernyőhasználat gyermekkorban - mire érdemes figyelni?
Kisgyermekkorban a fejlődés egyik legfontosabb motorja az aktív tapasztalatszerzés.
A gyermek mozog, megfog tárgyakat, épít, mászik, elesik és feláll, beszélget, utánoz, kérdez, figyeli mások arcát, játszik és kapcsolatokat alakít ki.
Eközben egyszerre fejlődik többek között a mozgása, érzékelése, kommunikációja, gondolkodása és szociális készsége.
Ezért a képernyőhasználat egyik fontos kérdése nem csupán az, hogy mennyi időt tölt a gyermek a képernyő előtt, hanem az is, hogy mi marad el közben.
Ha a digitális eszköz rendszeresen a mozgás, a szabad játék, a megfelelő alvás vagy a személyes kapcsolatok helyére kerül, annak már lehet jelentősége a gyermek fejlődése szempontjából.
1. Mozgás és szenzomotoros tapasztalatok
A gyermek a saját testén és mozgásán keresztül rengeteg információt szerez a világról.
Futás, mászás, egyensúlyozás, húzás, tolás, dobás, elkapás vagy akár egy pocsolya átugrása közben folyamatosan együtt dolgozik a mozgás, az érzékelés és az észlelés.
Ezeket a tapasztalatokat a képernyő nem tudja helyettesíteni.
Nem azért, mert a képernyő „károsítja az idegrendszert”, hanem azért, mert a képernyő előtt töltött idő alatt kevesebb lehetőség maradhat azokra a valódi mozgásos tapasztalatokra, amelyekre a fejlődő gyermeknek szüksége van.
2. Beszéd és kommunikáció
A beszédtanulás nem egyszerűen szavak hallgatását jelenti.
A gyermek figyeli a másik ember arcát, tekintetét, gesztusait és hangsúlyát. Megszólal, választ kap, majd ő maga is reagál.
Ez az oda-vissza kommunikáció különösen fontos.
Egy jó minőségű digitális tartalom is adhat ismereteket, de különösen kisgyermekkorban nem helyettesíti a valódi beszélgetést és a közös játékot.
3. Figyelem és önszabályozás
A digitális tartalmak nagyon különbözőek. Nem ugyanaz egy lassú tempójú mese, egy videóhívás a nagyszülőkkel, egy közösen használt oktatóalkalmazás vagy a gyorsan változó rövid videók folyamatos nézése.
Ezért nem szerencsés egyszerűen azt mondani, hogy „a képernyő tönkreteszi a figyelmet”.
Ugyanakkor érdemes megfigyelni, hogyan reagál rá az adott gyermek.
Ha nehezen hagyja abba, rendszeresen konfliktust okoz a kikapcsolás, vagy a képernyő szinte minden unatkozással, várakozással és feszültséggel járó helyzetben automatikus megoldássá válik, érdemes változtatni a szokásokon.
4. Alvás
A megfelelő alvás a gyermek testi és mentális jóllétének egyik alapja.
A késő esti képernyőhasználat többféleképpen is zavarhatja az elalvást: kitolhatja a lefekvés idejét, fenntarthatja az aktivitást, és az esti fényhatás is befolyásolhatja az alvás-ébrenlét ritmusát.
Ezért különösen fontos, hogy a lefekvés előtti időszakban fokozatosan nyugodtabb tevékenységekre váltsunk.
5. Szabad játék és kreativitás
A gyermeknek nem kell minden percben készen kapott inger.
Az unalom időnként értékes állapot lehet.
Ebből születhet az, hogy épít valamit, rajzolni kezd, kitalál egy történetet, szerepjátékba fog vagy egyszerűen felfedezi a környezetét.
Ha minden üres pillanatot képernyővel töltünk ki, ezekből a spontán tapasztalatokból kevesebb maradhat.
Nem csak a képernyőidő számít
A „mennyi képernyő fér bele?” kérdésre nincs minden gyermekre és minden életkorra alkalmazható egyetlen szám.
Különösen kisgyermekkorban indokolt a képernyőhasználat erős korlátozása, később pedig egyre fontosabbá válik a családi szabályok kialakítása.
Érdemes egyszerre figyelni arra:
hány éves a gyermek,
milyen tartalmat néz,
egyedül vagy felnőttel használja-e,
mikor kerül elő a képernyő,
zavarja-e az alvását,
kiszorítja-e a mozgást és a szabad játékot,
marad-e elegendő idő személyes kapcsolatokra,
és hogyan viselkedik a gyermek a használat előtt és után.
Mit tehetünk, ha túl sok lett a képernyő?
Nem feltétlenül az egyik napról a másikra történő teljes tiltás a legjobb megoldás.
Sok családban hatékonyabb, ha fokozatosan alakítanak ki kiszámítható szabályokat.
Lehetnek például képernyőmentes étkezések, képernyőmentes időszak lefekvés előtt, vagy előre megbeszélt időpontok a digitális eszközök használatára.
Közben pedig valamit érdemes adni is a képernyő helyett:
közös játékot, mozgást, beszélgetést, kinti programot, alkotást vagy egyszerűen együtt töltött időt.
A mozgásnak különösen fontos helye van
A rendszeres mozgás a gyermek egészséges fejlődésének természetes része.
A változatos mozgásos játékok során a gyermek tapasztalatokat szerez saját testéről és környezetéről, gyakorolja az egyensúlyt, a koordinációt, a térbeli tájékozódást és számos más készséget.
Gyógypedagógusként és mozgásfejlesztő szakemberként ezért a családokat arra biztatom, hogy a mindennapokban is teremtsenek minél több lehetőséget a szabad, örömteli mozgásra.
Ha pedig a gyermek mozgásában, érzékelésében, figyelmében vagy más fejlődési területen tartós nehézség tapasztalható, érdemes szakemberrel is konzultálni.
A képernyőhasználat csökkentése ugyanis nem „fejlesztési módszer”, és nem minden fejlődési nehézség oka a túl sok képernyő.
Nem a képernyő ellen, hanem a gyermek mellett
A digitális világ nem fog eltűnni gyermekeink életéből – és nem is ez a cél.
A feladatunk inkább az, hogy megtanítsuk őket arra, hogyan legyen a technológia eszköz, és ne vegye át azoknak a tapasztalatoknak a helyét, amelyekre a fejlődésükhöz szükségük van.
Mozgás. Játék. Beszélgetés. Kapcsolatok. Alvás. Felfedezés.
Ezeket egyetlen alkalmazás sem tudja teljesen helyettesíteni.
További hasznos anyagok szülőknek
Ha szeretnél többet olvasni vagy hallani a gyermekek képernyőhasználatáról, az alábbi anyagokat ajánlom figyelmedbe.
Bethesda Gyermekkórház – Képernyőidő-csökkentő program
A Bethesda Gyermekkórház programja gyakorlati segítséget nyújt a családoknak a képernyőhasználat tudatosabb alakításához. A programhoz ingyenes online tudásanyagok és letölthető segédanyagok is kapcsolódnak, köztük a 30+8 ötlet a képernyőidő csökkentésére című kiadvány. Bethesda Képernyőidő-csökkentő program
Tószegi Zsuzsanna: A túlzott képernyőhasználat hatása az identitás alakulására
Egy korábbi, 2010-ben megjelent szakmai háttéranyag, amely a képernyőhasználat és a személyiség, illetve az identitás fejlődésének kapcsolatával foglalkozik. Érdemes a megjelenés időpontját is figyelembe véve, háttérolvasmányként tekinteni rá.
Uzsalyné Pécsi Rita: Fejleszt vagy rombol? – A képernyő és az internet hatásai
Az előadás nevelési szempontból járja körül többek között a fejlődő idegrendszer és a képernyőhasználat kapcsolatát, az életkorhoz illő használat kérdését és a függőség megelőzésének lehetőségeit. Pécsi Rita előadásának ismertetője
Pöltl Ákos – a digitális világ és a gyermekek
Pöltl Ákos előadásai a digitális környezet, a figyelem és a gyermekek online világának kérdéseit járják körül. Ezeket kiegészítő gondolatébresztő anyagként ajánlom azoknak a szülőknek, akik szeretnének tudatosabban eligazodni a digitális világban. A Bethesda egyik szakmai rendezvényén is szerepelt „Algoritmusok fogságában – mit tesz a képernyő gyermekeinkkel?” című előadással.
Fontos: a felsorolt anyagok eltérő jellegűek: található közöttük egészségügyi intézmény által készített program, régebbi szakmai háttéranyag és ismeretterjesztő előadás is. Nem minden megállapításuk képvisel azonos szintű tudományos bizonyítékot, ezért elsősorban további tájékozódásra ajánlom őket.
Eőry Zsuzsanna
gyógypedagógus
mozgásfejlesztő szakember
Moccantó Kaposvár
Kapcsolódó cikkek, olvass tovább!
Fejlesztési lehetőségek a Moccantónál
Az állapotfelmérés segíthet átfogó képet kapni a gyermek egyensúlyáról, mozgáskoordinációjáról, testtudatáról, figyelméről és más kapcsolódó fejlődési területekről.
Játékos, fokozatosan felépített mozgásos feladatokkal támogatjuk többek között az egyensúlyt, a koordinációt, a testtudatot, a figyelmet és az önszabályozáshoz kapcsolódó képességeket.
Akkor lehet indokolt, ha a gyermeknek célzottabb, személyre szabott támogatásra van szüksége.
Ha úgy érzed, hogy gyermeked fejlődésében elakadás, bizonytalanság vagy lemaradás mutatkozik, szeretettel várlak benneteket a Moccantóban Kaposváron, ahol személyre szabott segítséget kaphat a továbblépéshez.
Hozzászólások