Mozgás és agyfejlődés gyermekkorban.
Frissítve: okt. 9.
A mozgás az agy fejlődésének kulcsa
A gyermek fejlődése nem különálló területek egymás melletti sorozata. A mozgás, az érzékelés, a figyelem, az önszabályozás, a gondolkodás és a tanulás folyamatosan hatnak egymásra.
Amikor egy kisgyermek kúszik, mászik, fut, ugrik, egyensúlyoz, labdázik vagy akadálypályán halad végig, nemcsak az izmait használja. Az idegrendszerének egyszerre kell érzékelnie a test helyzetét, feldolgoznia a környezetből érkező információkat, megterveznie a következő mozdulatot, szabályoznia az erőkifejtést és szükség esetén módosítania a mozgást.
Ezért a mozgás a gyermek fejlődésének egyik alapvető tapasztalati terepe.
Fontos azonban pontosan fogalmazni: a mozgás önmagában nem „okosít”, és egyetlen mozgásforma sem garantálja egy adott kognitív képesség kialakulását. A kutatások inkább azt mutatják, hogy a rendszeres, életkorhoz illeszkedő és gondolkodást is igénylő fizikai aktivitás támogathat bizonyos végrehajtó funkciókat, például a gátló kontrollt és a munkamemóriát.
Mozgás és agyfejlődés: hogyan hatnak egymásra?
A mozgás végrehajtásához több idegrendszeri rendszer összehangolt működésére van szükség. A mozgás és agyfejlődés szorosan összekapcsolódik, mert a gyermek mozgás közben folyamatosan érzékel, tervez, alkalmazkodik és tanul.
A gyermeknek folyamatosan fel kell dolgoznia:
a látásból érkező információkat,
a belső fül egyensúlyi rendszerének jelzéseit,
az izmokból és ízületekből érkező testhelyzet-információkat,
a tapintási ingereket,
valamint a saját mozgásának következményeit.
Ezekből az információkból az idegrendszer folyamatosan „frissíti” a test és a környezet kapcsolatáról alkotott képet.
Ez teszi lehetővé, hogy a gyermek például futás közben kikerüljön egy akadályt, elkapjon egy labdát vagy megőrizze az egyensúlyát egy keskeny felületen.
Mozgás és végrehajtó funkciók
A végrehajtó funkciók azok a magasabb szintű gondolkodási folyamatok, amelyek segítenek abban, hogy célt tartsunk szem előtt, visszafogjunk egy impulzust, figyelmünket áthelyezzük és alkalmazkodjunk egy változó helyzethez.
Ide tartozik többek között:
a gátló kontroll,
a munkamemória,
a kognitív rugalmasság,
a tervezés,
és a célirányos viselkedés.
Egy összetettebb mozgásos játék ezekből többet is igénybe vehet egyszerre.
Például egy akadálypályán a gyermeknek:
meg kell jegyeznie a sorrendet,
figyelnie kell a szabályokra,
vissza kell fognia egy túl gyors vagy veszélyes mozdulatot,
és szükség esetén változtatnia kell a tervén.
Miért fontos a szabad mozgás?
A gyermekeknek nemcsak szervezett fejlesztő foglalkozásra van szükségük.
A szabad játék során sok olyan mozgásos tapasztalatot szereznek, amely természetes módon fejleszti a mozgáskoordinációt és a problémamegoldást.
Mászás közben például fel kell mérniük:
hová tegyék a kezüket,
mekkora távolságot tudnak átlépni,
hogyan tartsák meg az egyensúlyukat,
és mit tegyenek, ha az első megoldás nem működik.
Ez egyszerre mozgásos és gondolkodási feladat.
A játszótér, az udvar, az erdő, a kert vagy akár egy otthon kialakított egyszerű akadálypálya rengeteg ilyen tapasztalatot adhat.
Egyensúly, testtudat és térbeli tájékozódás
A mozgás során a gyermek egyre pontosabb képet alakít ki saját testéről.
Megtanulja:
hol vannak a testrészei,
hogyan mozognak egymáshoz képest,
mennyi erőt kell használnia,
milyen messze van egy tárgy,
merre kell fordulnia,
hogyan tudja áthelyezni a testsúlyát.
Ezek a tapasztalatok hozzájárulnak a testtudat és a térbeli tájékozódás fejlődéséhez.
A jó testtartási kontroll és egyensúly pedig megkönnyítheti azt, hogy a gyermek más feladatokra is figyelmi erőforrást tudjon fordítani.
Mozgás és figyelem
A mozgás és a figyelem kapcsolata összetett. Egy mozgásos tevékenység önmagában nem „gyógyítja meg” a figyelmi problémát. Ugyanakkor a rendszeres fizikai aktivitás és különösen a kognitív kihívást is tartalmazó mozgásos feladatok bizonyos gyermekcsoportoknál kedvezően hathatnak a végrehajtó funkciókra.
Ezért lehet hasznos például:
szabályjátékokat játszani,
irányváltásos feladatokat végezni,
mozgássorokat megjegyezni,
akadálypályán haladni,
labdás feladatokat variálni,
vagy mozgást és egyszerű gondolkodási feladatot összekapcsolni.
Mozgás és tanulás
Az iskolai tanulás első pillantásra ülő tevékenységnek tűnik, mégis sok motoros alapot igényel.
A gyermeknek tudnia kell:
stabilan ülni,
szemével követni,
kézzel írni,
lapot kezelni,
térben tájékozódni,
mozdulatokat egymás után megszervezni,
és közben figyelni a feladatra.
A motoros és kognitív képességek között vannak összefüggések, de fontos kerülni az egyszerűsítést: egy mozgásos nehézség nem jelenti automatikusan azt, hogy a gyermeknek tanulási zavara lesz, és fordítva.
Inkább azt érdemes nézni, hogyan működik együtt a gyermek:
mozgása,
figyelme,
érzékelése,
nyelvi fejlődése,
munkamemóriája,
és önszabályozása.
Miért fontos a kétoldali koordináció?
Sok hétköznapi és iskolai tevékenységhez szükség van arra, hogy a két testfél összehangoltan működjön.
Ilyen például:
a mászás,
labdázás,
úszás,
kerékpározás,
ollóhasználat,
rajzolás,
írás,
vagy akár az öltözködés.
A kétoldali koordináció fejlődését támogatják azok a játékok, amelyeknél a két kéz vagy a két láb eltérő, mégis összehangolt feladatot végez.
Miért fontos a mozgások sorrendje?
Sok összetettebb feladatnál nem elég egy mozdulatot végrehajtani.
A gyermeknek mozdulatok egész sorát kell egymás után megszerveznie.
Például:
nekifut,
elrugaszkodik,
átugorja az akadályt,
talajra ér,
majd továbbhalad.
A mozdulatok gördülékeny egymásutánja fontos része a mozgástervezésnek.
Ez a szerialitás a hétköznapi életben és az iskolai feladatokban is megjelenik: a gyermeknek lépéseket kell sorrendben követnie, szabályokat fejben tartania és cselekvéseit ezekhez igazítania.
Miért fontos a játékosság?
A gyermek fejlődése szempontjából nem az a cél, hogy minél több „fejlesztő gyakorlatot” végezzen.
A jó mozgásos helyzet:
érdekes,
életkorhoz illeszkedő,
kihívást jelent, de nem túl nehéz,
sikerélményt ad,
és újrapróbálkozásra ösztönöz.
Ha a gyermek élvezi a játékot, hosszabb ideig marad benne a helyzetben, többször próbálkozik, és közben rengeteg természetes tanulási tapasztalatot szerez.
Mit tehetünk otthon?
Nem szükséges különleges eszközpark.
Sokat érhet:
a mászás,
hintázás,
ugrálás,
akadálypálya,
labdázás,
fogócska,
kerékpározás,
rollerezés,
tánc,
mondókával kísért mozgás,
egyensúlyozás,
vagy a közös séta változatos terepen.
A lényeg a rendszeresség és a változatosság. A mozgás legyen a mindennapok természetes része, ne csak külön „feladat”.
Mikor lehet szükség célzottabb támogatásra?
Érdemes állapotfelmérést kérni, ha a gyermek:
mozgása feltűnően bizonytalan,
gyakran elesik,
kerüli a mozgásos helyzeteket,
nehezen tanul új mozgásokat,
egyensúlya tartósan gyenge,
mozgáskoordinációja életkorához képest jelentősen elmarad,
testtudata bizonytalan,
vagy több fejlődési területen egyszerre jelennek meg nehézségek.
Ilyenkor nem egyetlen tünetet érdemes vizsgálni, hanem az egész fejlődési képet.
Hogyan segíthet a szenzomotoros mozgásfejlesztés?
A szenzomotoros mozgásfejlesztés során olyan játékos, fokozatosan felépített feladatokat alkalmazhatunk, amelyek támogatják többek között:
az egyensúlyt,
a testtartási kontrollt,
a mozgáskoordinációt,
a kétoldali együttműködést,
a testtudatot,
a figyelmet,
a mozgástervezést,
és a mozdulatok gördülékeny egymásutánját.
A cél nem az, hogy minden gyermek ugyanazt a gyakorlatsort végezze, hanem hogy a fejlesztés az egyéni szükségletekhez igazodjon.
A vízi mozgás lehetőségei
A vízi szenzomotoros mozgásfejlesztés különleges környezetet biztosít.
A víz:
felhajtóereje,
ellenállása,
a testhelyzet folyamatos változása,
és az egyensúly megtartásának új kihívásai
másfajta mozgásos tapasztalatokat nyújtanak, mint a szárazföldi játék.
A vízi mozgás játékosan támogathatja az egyensúlyt, a törzsstabilitást, a koordinációt és a testtudatot.
A legfontosabb
A mozgás valóban fontos része az agy és az idegrendszer fejlődésének.
De nem azért, mert létezne egyetlen „csodagyakorlat”, amely automatikusan fejleszti az intelligenciát vagy megszünteti a tanulási nehézségeket.
Hanem azért, mert a mozgás során a gyermek érzékel, tervez, alkalmazkodik, dönt, hibázik, újrapróbálkozik és folyamatosan tanul a saját testéről és a környezetéről.
A rendszeres, változatos és örömteli mozgás ezért nem egyszerűen testedzés.
A gyermek fejlődésének egyik alapvető tapasztalata.
Eőry Zsuzsanna
gyógypedagógus
mozgásfejlesztő szakember
Moccantó – Kaposvár
Kapcsolódó cikkek – Olvass tovább
Az egyensúly, a vesztibuláris rendszer, a testtudat és a mozgáskoordináció kapcsolatáról.
A korai mozgásfejlődés eltérő mintázatairól és arról, mikor érdemes jobban odafigyelni.
Hogyan kapcsolódhat egymáshoz a mozgás, a kommunikáció, a figyelem és a későbbi tanulás?
Milyen mozgásos, figyelmi és szenzoros jelek utalhatnak arra, hogy a gyermeknek további támogatásra lehet szüksége?
Fejlesztési lehetőségek a Moccantónál
Az állapotfelmérés segíthet átfogó képet kapni a gyermek egyensúlyáról, mozgáskoordinációjáról, testtudatáról, figyelméről és más kapcsolódó fejlődési területekről.
Játékos, fokozatosan felépített mozgásos feladatokkal támogatjuk többek között az egyensúlyt, a koordinációt, a testtudatot, a figyelmet és az önszabályozáshoz kapcsolódó képességeket.
Akkor lehet indokolt, ha a gyermeknek célzottabb, személyre szabott támogatásra van szüksége.
Ha bizonytalan vagy abban, hogy gyermeked mozgásfejlődése igényel-e további támogatást, az állapotfelmérés segíthet tisztábban látni a következő lépést.
Hozzászólások