Megkésett beszédfejlődés – mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Frissítve: 5 nappal ezelőtt
A gyermekek beszédfejlődése nem egyforma ütemben zajlik. Van, aki korán kezd szavakat használni, más gyermek később indul el ezen az úton. Az egyéni különbségek természetesek, mégis vannak olyan jelek, amelyeknél érdemes jobban odafigyelni.
A beszéd és a nyelv fejlődése összetett folyamat. Szerepet játszik benne többek között a hallás, a beszédértés, az emlékezet, a figyelem, az utánzás, a társas kommunikáció, a beszédszervek működése, valamint a gyermek környezetében kapott nyelvi minták.
A fejlődési területek nem egymástól elszigetelten működnek. A mozgás, az érzékelés, a figyelem, a játék, a kommunikáció és a beszéd fejlődése sok ponton kapcsolatban áll egymással. Ezért megkésett beszédfejlődés esetén érdemes a gyermeket mindig egészében szemlélni.
Hogyan alakul a beszédfejlődés?
A beszédfejlődés már jóval az első kimondott szavak előtt elkezdődik. A baba először hangokkal, tekintettel, mosollyal, gesztusokkal és később mutatással kommunikál. Megjelenik a gagyogás, majd fokozatosan az első jelentéssel bíró szavak is.
Az első szavak sok gyermeknél az első életév vége körül jelennek meg, de ebben jelentős egyéni eltérések lehetnek.
A fejlődés során egyre fontosabbá válik:
a beszéd megértése,
a gesztusok használata,
a közös figyelmi helyzetek,
az utánzás,
a szókincs gyarapodása,
majd a szavak összekapcsolása.
A fejlődés nem minden gyermeknél pontosan ugyanabban az életkorban történik, ezért önmagában egy-egy mérföldkő későbbi megjelenése még nem feltétlenül jelent problémát.
Beszédfejlődés 2 éves korban – mire érdemes figyelni?
Kétéves kor körül már több kommunikációs jel együttesét érdemes megfigyelni.
Sok gyermek ebben az életkorban már:
több tucat szót használ,
egyszerű kétszavas kapcsolatokat alkot,
megnevez ismerős tárgyakat és személyeket,
mutatással és gesztusokkal is kommunikál,
egyszerű kéréseket megért,
érdeklődik a közös játék és kommunikáció iránt.
A jelenlegi szakmai ajánlások szerint figyelmet érdemelhet, ha egy 2 éves gyermek aktív szókincse még nagyon szűk, például 50 szónál kevesebb, illetve még nem kezd szavakat összekapcsolni.
Fontos azonban, hogy ne egyetlen szám alapján ítéljük meg a gyermek fejlődését. Ugyanilyen lényeges a beszédértés, a gesztusok használata, a játék, a kapcsolatteremtés és az, hogy a gyermek hogyan próbálja megértetni magát.
Mik lehetnek a megkésett beszédfejlődés jellemzői?
Érdemes szakember véleményét kérni, ha például:
a gyermek kevés szót használ az életkorához képest,
2 éves kor körül még nem kapcsol össze két szót,
nehezen érti az egyszerű kéréseket,
kevés gesztust használ,
ritkán mutat rá tárgyakra vagy eseményekre,
kevéssé kezdeményez kommunikációt,
a korábban már használt szavak eltűnnek,
a kommunikációs nehézség más fejlődési eltérésekkel is együtt jár.
A különösen fontos figyelmeztető jel a visszaesés, vagyis ha a gyermek már meglévő szavakat, gesztusokat vagy más korábban megszerzett készségeket veszít el.
Mi állhat a beszédfejlődés elmaradásának hátterében?
A megkésett beszédfejlődésnek sokféle oka lehet, és gyakran nem egyetlen tényező áll a háttérben.
Szerepet játszhat például:
hallásprobléma,
gyakori középfülprobléma,
koraszülöttség,
genetikai hajlam,
fejlődési nyelvi zavar,
általános fejlődési eltérés,
neurológiai vagy szenzoros sajátosság,
eltérő kommunikációs fejlődés,
autizmus spektrumzavar,
illetve más fejlődési tényezők.
Ezért a megkésett beszédfejlődés nem diagnózis önmagában, hanem olyan jelenség, amelynek hátterét szükség esetén érdemes feltárni.
Megkésett beszédfejlődés vagy autizmus?
Ez sok szülőben felmerülő kérdés. A későn induló beszéd önmagában nem jelenti azt, hogy a gyermek autista. Vannak olyan gyermekek, akiknél elsősorban a kifejező beszéd fejlődése késik, miközben a társas érdeklődésük, a szemkontaktusuk, a gesztusaik, a játékuk és a beszédértésük megfelelően fejlődik.
Autizmus esetén azonban a beszéd késése mellett más területeken is lehetnek eltérések, például:
a társas kommunikációban,
a közös figyelemben,
a gesztushasználatban,
a játék rugalmasságában,
az ismétlődő viselkedésekben,
vagy a szenzoros feldolgozásban.
Ha a beszédkésés mellett ezek közül több jel is megfigyelhető, érdemes komplex fejlődési vizsgálatot kérni.
Mi a helyzet a fiúkkal és a lányokkal?
Régebben gyakran lehetett hallani azt a szabályt, hogy a fiúknál „belefér” fél év késés.
Ma ezt már nem érdemes ilyen egyszerűen kezelni.
Valóban előfordul, hogy a fiúk átlagosan valamivel később érnek el bizonyos nyelvi mérföldköveket, de a gyermek fejlődésének megítélésében nem a neme a legfontosabb, hanem a teljes kommunikációs kép.
A „fiú, majd megindul a beszéde” önmagában nem elég megnyugtató válasz, ha más jelek is felmerülnek.
És a kétnyelvű gyermekek?
A kétnyelvűség önmagában nem okoz nyelvi zavart. A kétnyelvű gyermek szókincse két nyelv között oszolhat meg, ezért egyetlen nyelvet nézve kisebbnek tűnhet. A teljes szókincs és a kommunikációs fejlődés azonban ettől még lehet megfelelő.
Ha mindkét nyelven feltűnő elmaradás látható, akkor ugyanúgy érdemes szakemberhez fordulni.
Mikor ne várjunk tovább?
Érdemes segítséget kérni, ha a szülő azt érzi, hogy valami nem halad úgy, ahogy várható lenne.
Különösen indokolt lehet a kivizsgálás, ha:
a gyermek 2 éves kor körül még alig használ szavakat,
nem kapcsol össze szavakat,
kevéssé érti a beszédet,
nem használ mutatást vagy más gesztusokat,
kevéssé keresi a kapcsolatot másokkal,
beszédfejlődése megtorpan,
vagy korábban már meglévő készségeket veszít el.
Nem szükséges „biztosnak lenni” abban, hogy probléma van. Sokszor már a szülő bizonytalansága is elég ok arra, hogy szakemberrel átbeszéljék a tapasztalatokat.
Milyen vizsgálatok jöhetnek szóba?
A gyermek tüneteitől függően több terület vizsgálata is fontos lehet.
Ide tartozhat például:
hallásvizsgálat,
gyermekorvosi vagy neurológiai vizsgálat,
logopédiai vagy nyelvi felmérés,
gyógypedagógiai vagy komplex fejlődési vizsgálat,
szükség esetén autizmusirányú vizsgálat.
A cél nem a gyermek „felcímkézése”, hanem annak megértése, hogy mely területeken van szüksége támogatásra.
Miben segíthet a szenzomotoros mozgásfejlesztés?
A gyermek fejlődése összetett folyamat, amelyben a mozgás, az érzékelés, a figyelem, a kommunikáció és a beszéd fejlődése egymással is kapcsolatban áll.
Megkésett beszédfejlődés esetén ezért érdemes a gyermek fejlődését komplexen szemlélni.
A beszéd mellett fontos lehet megfigyelni többek között:
a mozgásfejlődést,
a mozgáskoordinációt,
az egyensúlyt,
a testsémát,
a figyelmet,
a hallást,
valamint az érzékszervi ingerek feldolgozását.
A szenzomotoros mozgásfejlesztés során a gyermek életkorához, fejlettségi szintjéhez és egyéni szükségleteihez igazodó mozgásos feladatokkal támogatjuk az idegrendszeri érési folyamatokat.
A fejlesztés célja nem a beszéd közvetlen „megtanítása”, és nem helyettesíti a szükséges logopédiai vagy más szakellátást. A mozgásfejlesztés azoknak az alapfunkcióknak a támogatásához járulhat hozzá, amelyek a gyermek általános fejlődésében szerepet játszanak.
Miért fontos az állapotfelmérés?
Minden gyermek más.
Ezért a fejlesztés megkezdése előtt fontos megismerni:
a gyermek fejlődési előzményeit,
jelenlegi mozgását,
figyelmét,
koordinációját,
szenzoros sajátosságait,
kommunikációját,
és azokat a területeket, amelyekben támogatásra lehet szüksége.
Az állapotfelmérés segít abban, hogy ne általános „gyakorlatokat” adjunk minden gyermeknek, hanem az ő aktuális szükségleteiből induljunk ki.
Ha gyermeked beszédfejlődése elmarad az életkorában várhatótól, vagy a beszéd mellett a mozgás, a figyelem, a koordináció vagy az érzékelés területén is bizonytalanságot tapasztalsz, érdemes szakember segítségét kérni.
Eőry Zsuzsanna
gyógypedagógus
mozgásfejlesztő szakember
Moccantó - Kaposvár
Kapcsolódó cikkek – Olvass tovább!
Ha bizonytalan vagy abban, hogy gyermeked beszédfejlődése igényel-e további támogatást, az állapotfelmérés segíthet tisztábban látni a következő lépést.
Hozzászólások